A LaGG-3 fiaskója után, 1941 októberében a gép tervezői úgy döntöttek, hogy továbbra is foglalkozni fognak a géptípus modernizálásával. Be akarták bizonyítani, hogy főként a gyenge Klimov-motor a felelős a LaGG-3 sikertelenségéért, és új motor után néztek. A legmegfelelőbb potenciális erőgép a…

A szovjet légierő vezetése 1939-ben pályázatot írt ki egy új vadászrepülőgép tervezésére, amivel a kiöregedő Polikarpov I-16-os és I-153-asokat kívánták leváltani. Szemjon A. Lavocskin Vlagyimir P. Gorbunovval és Mihail I. Gudkovval közösen a pályázatra még ugyanebben az évben megtervezte előbb a…

A különleges, Horten Ho-229 csupaszárny gép után térjünk most vissza a szovjet második világháborús repülőgépekhez, elsőként vegyük górcső alá a Jakovlev-féle vadászgépeket.

A gép első változatának a terveit a Messerschmitt iroda mérnöke, Hans Hornung mind- össze kilenc nap alatt alkotta meg. A rövid és széles géptörzs orrát két beömlőnyílás fogta közre, amelyek a törzs hátsó részében helyett kapott He S 011 gázturbina meg- felelő táplálásáról gondoskodtak. A vadász…

A Mitsubishi cég által – részletes tervrajzok nélkül – a német Messerschmitt Me-163B alapján megépített rakéta-repülőgép. A japán hadvezetés mind a haditengerészetet, mind a légierőt el kívánta látni a típussal. A hagyományos repülőterekre telepített gépet Ki-200, a repülőgép-hordozóról üzemeltetett…

Tipikus olcsó, de jelentős újításokat felvonultató szükségmegoldás volt a Junkers EF–128 jelű ún. miniaturjäger (törpe vadász), amelynek He S–011 sugárhajtású motorja, katapult- tal ellátott pilótaülése és a farok helyett (amely teljesen hiányzott) a hátrafelé nyilazott szárnyakon elhelyezett…

1934-ben a francia légügyi minisztérium irányelveket adott ki egy új, többfeladatú repülőgép tervezéséhez, amelyre az új, kis átmérőjű Gnome-Rhone és Hispano-Suiza motorok kerülnek. A kétmotoros repülőgépnek alkalmasnak kellett lennie legalább egy 20 mm-es, előretüzelő gépágyú és a megfelelő…

A Bloch gyár az MB.152C.1 szériagép átalakításával valóban jó teljesítményű vadászgép, az MB. 155.01-es prototípusát alkotta meg, amellyel az MB.150-es típuscsalád "beérett". A legnagyobb változás a Bloch MB.152-estől átvett motor beépítése volt. A prototípus 1940-es első repülését 33 darabos…

A Bloch MB.150.01-es fel sem szállhatott, de az áttervezett, nagyobb szárnyú MB.151.01 1938 augusztusában a levegőbe emelkedhetett. A sorozatgyártás az MB.151 C.1 válto- zattal indult, a 140 gépből 25 darab 920 Le-s (686 kW) Gnome-Rhone 14N-11 motorral, de a későbbi sorozatgépekbe már a nagyobb…

A francia repülőgépgyártás történetében az 1930-as évek eleje jelentette a fordulópon- tot, ekkor tették meg az első lépéseket abba az irányba, hogy lemondjanak a régimódi kétfedelűek (biplánok) gyártásáról, és – ha lassan is – áttérjenek a nagysebességű monoplánok rendszeresítésére. Így ez a…