A II. világháború fegyverei, járművei

A német harckocsitípusok fejlődése [48.]

2018. január 12. - Habitus

Rövid kiegészítés az előző poszthoz, bár meglehet, hogy jobb lett volna annak a végére illeszteni – de most már mindegy. Összefoglalva: a páncélozott, fegyverekkel felszerelt jármű ötlete az I. világháborúban alaposan megváltoztatta a hadviselést, és ebben változásban a britek és a franciák jártak élen. A németek halovány kísérlete arra, hogy lépést tartsanak az ellenfeleikkel – lásd. A7V vagy a Grosskampfwagen – teljes kudarccal végződött; a világháború végén csak az antanthatalmak gyártottak és használtak számottevő mennyiségű harckocsit.

pz1sz.jpg

Azonban annak ellenére, hogy a németek az elején ennyire lemaradtak a páncélosok fejlesztésben, a két háború között igen gyorsan ledolgozták ezt a hátrányt. A versailles-i békeszerződés tiltása ellenére Németország olyan páncélos haderőt épített ki 1939-re, amely döntő, és alapvető hatással volt a hadviselésre. Ez a hatás azonban nem a korai német páncélosok minőségén alapult – például a már többször említett francia Char B1 mindegyik korabeli német harckocsinál jobb volt – hanem azok alkalmazásában. Míg a franciák (és még a britek is) elsősorban a gyalogság támogatására használták tankjaikat, addig a német hadsereg önállóan, tömegesen vetette be azokat. Csakhogy az így aratott sikernek igencsak komoly ára volt; a német páncéloshadosztályok súlyos veszteségeket szenvedtek a háború első hadjárataiban.

Így aztán nem volt nehéz felismerni, hogy a páncélos hadviselésben nagyobb, erősebb fegyverzetű és jobban páncélozott járművekre van szükség. Majd amikor 1941-ben a németek szembe találták magukat a szovjet T-34-es és KV harckocsikkal, felgyorsult a fejlesztés, és az orosz kihívásra válaszként a németek létrehozták a Pz.Kpfw V-t, majd pedig a Pz.Kpfw VI-t és a Pz.Kpfw VI/II-t. Ezek rendszeresítésével aztán a világháború leg- végéig meg tudták tartani az angolszászokkal szembeni előnyüket a páncélosok terén.

Az alábbiakban – tényleg csak vázlatosan – megmutatnánk, hogy hogyan alakult a német harckocsik mérete, fegyverzete a háború folyamán:

Panzerkampfwagen I

panzer1.gif

 

Súly: 5 500 kg
Fegyverzet: két darab 7.92 mm-es géppuska

Használati időszak: 1939-1941
Hadszínterek: Lengyelország (1939), Franciaország (1940), Szovjetunió (1941)

Darabszám: 1.659 (+776 spec. változat)

Panzerkampfwagen II

panzer2.gif

Súly: 10 300 kg
Fegyverzet: egy 20 mm-es ágyú és egy 7.92 mm-es géppuska
Használati időszak: 1939-1942
Hadszínterek: Lengyelország (1939), Franciaország (1940), Szovjetunió (1941), Észak-Afrika (1941-1942)

Darabszám: 1.856 (átépített változatok nélkül)

Panzerkampfwagen III

panzer3.gif

Súly: 22 300 kg
Fegyverzet: egy 37 vagy 50 mm-es ágyú és két darab 7.92 mm-es géppuska
Használati időszak: 1939-1944
Hadszínterek: Lengyelország (1939), Franciaország (1940,1944), Szovjetunió (1941-1944), Észak- Afrika (1941-1942)

Darabszám: 5.644 (StuG III nélkül)

Panzerkampfwagen IV

panzer4.gif

Súly: 25 000 kg
Fegyverzet: egy 75 mm-es ágyú és két darab 7.92 mm-es géppuska
Használati időszak: 1939-1945
Hadszínterek: Lengyelország (1939), Franciaország (1940, 1944-1945), Szovjetunió (1941-1945), Észak-Afrika (1941-1942)

Darabszám: 8.553 (az összes változattal együtt)

Panzerkampfwagen V "Panther"

panzer5.gif

Súly: 45 500 kg
Fegyverzet: egy 75 mm-es ágyú és 2 darab 7.92 mm-es géppuska
Használati időszak: 1942-1945
Hadszínterek: Keleti front (1942-1945), Nyugati front (1944-1945)

Darabszám: kb. 5500 (ebből 3700 G modell)

Panzerkampfwagen VI "Tiger"

panzer6.gif

Súly: 55 000 kg
Fegyverzet: egy 88 mm-es ágyú és 2 darab 7.92 mm-es géppuska
Használati időszak: 1942-1945
Hadszínterek: Nyugati front (1944-1945), Keleti front (1942-1945), Észak- Afrika (1943)

Darabszám: 1.350 (összes változat)

Panzerkampfwagen VI/II " Königstiger"

panzer6a.jpg

Súly: 69 700 kg
Fegyverzet: 88 mm-es ágyú és 2 darab 7.92 mm-es géppuska
Használati időszak: 1944-1945
Hadszínterek: Nyugati front (1944-1945) , Keleti front (1944-1945)

Darabszám: 489 vagy 492

 

Annyi még megjegyzendő, hogy bár a Panzerkampfwagen VI "Tiger" félelmetes harcjárműnek bizonyult, de mert műszakilag megbízhatatlan volt, és relatíve kevés állt rendelkezésre, a típus valójában alig gyakorolt befolyást a hadműveletek menetére. Az 1944 végétől szolgálatban álló brit A34-es Comet például tűzerő és páncélvédettség terén ugyan nem vette fel a versenyt a német Tigris (és Párduc) tankokkal, de megbízhatóságban és mozgékonyságban jócskán felülmúlta azokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr5213567581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2018.01.12. 12:23:25

Talán az elkészült darabszámot is fel kellene tüntetni, az is egy lényeges adat!

Habitus 2018.01.12. 13:25:45

@Madnezz: Igazad van. Pótoljuk...

for-avar 2018.01.13. 12:07:49

kimaradt az eredetiPz V. ! Ami már 1940ben hibás tervezésnek bizonyult

2018.01.13. 12:11:46

"...bár meglehet, hogy jobb lett volna annak a végére illeszteni – de most már mindegy."

Tényleg jobb lett volna, de akit érdekel elolvassa együtt a kettőt. Így viszont jó lett a poszt.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2018.01.13. 12:38:56

@Habitus: Köszönöm!
Így már érthető, miért veszítettek a németek. A szövetségesek sokkal több páncélozot járművet gyártottak, még akkor is, ha a német rohamlövegeket hozzászámoljuk ehhez.

WildBear 2018.01.13. 13:38:24

Biztos, hogy 7.62-es volt a géppuska?
Nem 7.93-as? (8mm Mauser)

==T== 2018.01.13. 13:43:54

A német harckocsik egy fontos konstrukciós hiányossága volt, hogy míg a motor hátul volt, a meghajtást a legelső görgő biztosította. Ez két komoly hátulütővel járt. Egyrészt fölöslegesen magasabbá tette a harckocsit - 30-50 cm-el - másrészt részben emiatt a tömeg is jelentősen megnőtt (ahhoz képest, mintha a szovjet típusokhoz hasonlóan a hátsó görgő a meghajtott). A Párduc/Tigris/Királytigris tankoknál ez 6-10 tonnát is jelentett.

Nem véletlen, hogy a II. vh után gyakorlatilag már csak a hátsó motor/hátsó meghajtás, első motor, első meghajtás kombinációnak maradt létjogosultsága.

Habitus 2018.01.13. 13:46:51

@WildBear: Hát persze... javítva. :(

Kurt úrfi teutonordlkus vezértroll 2018.01.13. 14:34:03

@for-avar: De végül a II. vh. lejobb harckocsija lett a Párduc..

m.t. 2018.01.13. 14:43:01

@==T==:
Az hogy a motor hátul van világos, nehezebb célpont. De miért az első görgőnek kell hajtania a járművet? Jelentősen bonyolítja a gép szerkezetét. Nehezebben akad így el, vagy miért?

GépBalta 2018.01.13. 15:16:54

@m.t.: Az amerikai harckocsik többsége is ilyen felépítésű volt egészen az M26-ig. Valószínűleg egyszerűbb volt így megszerkeszteni a hajtásláncot, hogy a váltó közvetlenül a sofőr mellett volt, illetve több helyen olvastam azt is, hogy valamivel jobb lesz egy lánctalpas jármű akadályleküzdő képessége, ha elöl van a hajtott lánckerék. Viszont szerintem az, hogy ettől a megoldástól a harckocsi fél méterrel magasabb és 10 tonnával nehezebb lett, többet rontott, mint amennyit nyerhettek. Nyilván a gyártási költségeknek sem tett jót, hogy +20% acélt építettek be minden harcjárművükbe csak azért, hogy körbepáncélozzanak egy kardántengelyt.
Az amerikaiakat megértem, hogy miért ragaszkodtak a háború végéig, az elavult konstrukcióhoz. Egyszerűen ezt kezdték el gyártani, és ha Detroittól Bastogne-ig ér az utánpótlási vonalad, akkor lehet jobban megéri ragaszkodni egy elavultabb, de kiforrott típushoz még akkor is ha elég gyengén muzsikál, mint hirtelen átfegyverezni egy 10 000 kilóméterre lévő hadsereget. Majd két évükbe tellett mire mindent átrámoltak Angliába az Európai invázióhoz, onnan már nem nagyon volt lehetőségük változtatni.
A németeknél valószínűleg már hiányzott a fejlesztési kapacítás ezért nem nagyon volt más választásuk, mint ugyanazokon a műszaki alapokon időről időre egy számmal nagyobb harckocsit építeni, aztán reménykedni, hogy valahogy összetákolnak annyit, hogy ne söpörje el őket a vörös veszedelem. Valószínűleg 1942-re már elég sokan hiányoztak otthonról, akik be tudtak volna vezetni egy új technológiát. A nagyobb fejesek persze maradtak, de hiába terveznek valami modernet, ha közben Jürgen aki át tudná állítani az esztergákat, már rég Kurszknál harcol, vagy meghalt egy bombatámadásban.

BAGETT 2018.01.13. 15:28:43

@m.t.:
Ez inkább technikai jellegű probléma m.t., a váltó is sérülékeny nem csak a motor. Ha az első lánckerék hajtott, akkor a lánctalp felül futó részét húzza, az alul futó, a talajjal érintkező részét tolja, ha hátul van akkor fordítva. Szóval leginkább a felfüggesztés miatt, elakadni azt így is tudtak. Plusz ez nem csak váltó, ezzel van megoldva az irányítás is. Kicsit olyan, mint hogy régen autóknál is a hátsókerék meghajtás terjedt el, mert a kormányzott kereket meghajtani problémás volt. De amúgy ez még nem volt olyan nagy probléma, de a németeknél a nagy súly mellett ott volt még a gyengébb motorizáltság, a már említett felfüggesztés, és egy rakás túlkomplikált és harctéri körülmények között javíthatatlan technikai megoldás, így nagyon sok harckocsi vesztét nem is az ellenség, hanem a terepviszonyok okozták. Amúgy nagyrészt mindenből hiányuk volt, a végén már üzemanyag se nagyon jutott.

sebi77 2018.01.13. 16:09:11

@GépBalta: Azért ez valószínűtlenül hangzik, hogy a németek tudtak V rakétát, sugárhajtású gépet, kanyarlövő puskát meg annyi csodafegyvert tervezni hogy még ma is olyan tervek kerülnek elő amikről nem hallottam ill. még ma is scifi számba mennek, de a tank meghajtását ne tudták volna elölről hátulra berakni ha akarják. Az hogy ettől ilyen brutálisan magasabb és nehezebb lett a tank szintén fura.

theman 2018.01.13. 16:16:30

Nem szeretnék okoskodni, de minden harckocsi neve el van írva.Tudom, piti dolog,de azért mégis, érdemes lenne javítani.
"Panzerkapmfwagen"

Kopasz Szuzukis 2018.01.13. 16:57:30

@sebi77: tervezni tudtak. Csak épp sok esetben túlbonyolították a műszaki részleteket. Lásd "Elefánt tank". Másrészt a legtöbb terv csak terv maradt. Egy rajzot elkészíteni nem olyan bonyolult, mint azt műszakilag üzembiztosra, gazdaságosan gyárthatóra megvalósítani.

chepunk 2018.01.13. 17:01:53

Az egyik legmegbízhatatlanabb harckocsi a T-34 volt...

Kurt úrfi teutonordlkus vezértroll 2018.01.13. 17:22:52

@Kopasz Szuzukis: Sztem te inkább a "Mouse"-ra gondolsz, ami csak terv maradt. Az Elefant egy viszonylag korán rendszeresített önjáró löveg volt, vagyis nem volt forgatható lövegtornya..

csalezlopez 2018.01.13. 17:26:46

és az egér amit a ruszkik lenyúltak,ha darabokban is? (kubinka tank múzeumban megtekinthető)
vagy az e100 ami ha igaz a briteknél landolt. igaz csak a váz és egyéb :-)

GépBalta 2018.01.13. 17:27:26

@sebi77: Nagyobb részükben közös, hogy egyedi, vagy kis szériában kézzel összebarkácsolt típusok, prototípusok voltak, vagy csak egyszerűen tervek. Ezeknek az elkészítéséhez elég egy pár szakemberből álló kisebb csapat. Viszont a német hadseregnek nem pár prototípusra, hanem éves szinten 10 000-es nagyságrendben gyártott típusra lett volna szüksége, amihez ki kellett volna dolgozni a tömeggyártás technológiáját, üzemeket, vagy legalább komplett üzemrészeket átszerszámozni az egész beszállítói láncban, embereket átképezni, stb... miközben a munkaképes férfilakosság egyre nagyobb hányadát temették el a nagy orosz pusztaságba. Lehet úgy gondolták, hogy jó az úgy. Az amerikaiak, sőt a szovjetek is tervezgettek, készítgették a prototípusaikat, de ők sem merték meglépni, hogy a háború kellős közepén leváltsák az addig bejáratott típusaikat, pedig amerikai oldalon ott állt az M26 Persing, szovjet oldalon pedig a keleti blokk harckocsijainak formavilágát máig meghatározó T-44 és T-54 első prototípusai készen voltak mégsem merték megkockáztatni, hogy leállítják a bejáratott típusok gyártását, hogy egy újat vezessenek be, még akkor sem, ha az új nyilvánvalóan nagyobb harcértékű.
Az elavult német hajtáslánc által okozott súlytöbletet pedig világosan mutatja, hogy a fentebb említett, de nagyobb számban már csak a háború után rendszeresített közepes harckocsik azonos, vagy kisebb ösztömeg mellett is nagyobb harcértéket képviseltek, mint egy Párduc.

Kurt úrfi teutonordlkus vezértroll 2018.01.13. 20:25:48

@GépBalta: Egy az egy ellen egy Shermannak vagy valamelyik brit tanknak nem sok esélye volt egy Párduc ellen. Elsősorban a P-5 kiváló nagy kaliberű lövege miatt..

vfo 2018.01.13. 23:26:18

Az elöl lévő lánckerék (sprocket wheel) alkalmazása azért volt, mert a váltó és a futóművezérlés is előre került. Ennélfogva - mivel nem alkalmaztak szervót - a lánctalpak vezérlése is közvetlenebb és egyszerűbb lett. A hátul elhelyezett lánckerekek és sebességváltó irányításához elölről kellett, lehetőleg többszörös biztosítással a várható harci sérülések miatt, hátra vezetni az irányító rudazatot.
Az első lánckerekeknél ez a gond nem állt fönn, mert a dupla kardántengelyek, melyek a motorból a váltóhoz vezettek, anyaguknál fogva sokkal sérülésállóbbak voltak, a váltó-és futóművezérlés páncélvédettsége sokkal jobb volt, hiszen a legvastagabb homlokpáncél mögött helyezkedtek el.
Ma a helyzet más, mert pl. a Leopard , vagy Abrams páncéloscsaládnál a futóművezérlés jórészt elektronikus, többszörös biztosítással. A Leopard 2-nél harci sérülés esetén egy teljes hajtáslánc-csere motorral együtt kb. 1,5 óra.

Lakatos Árpád 2018.04.11. 07:27:08

@vfo: Sok igazság és valótlanság van az elrendezésről leírtakban. Nem lesz fél méterrel magasabb a tank ettől inkább 10-20 cm, de még az se biztos. Inkább a konstrukciótól függ. A legtöbb tank aminek elöl volt a hajtása ugyanolyan magas volt, egy kivétellel a Sherman. Ott a motor miatt lett olyan magas. Ha megnézzük a T-34-et ott is ugyanúgy megvan a toronykosár alatt az a hely ahol más tankokban a kardán fut csak oda ők lőszert tettek. Az meg hogy 10 tonnával nehezebb lesz minden plán blődség. Az se igaz hogy ha hátul van a váltó és kormánymű akkor az sérülékeny vagy nehezen kezelhető. A T-34 ben is acél rudazatokkal vezérelték és könnyen kezelhető. Persze sok helyen olvasni hogy kalapáccsal váltottak bennük de ez sem igaz, biztos volt 1-2 hibás szerkezet de nem ez volt a jellemző. Bár szívesen írják akik mindent tákolt ócskaságnak akarnak bemutatni ami orosz. No de akkor miért is hajt elől sok tank? Mert előnyei is vannak.

1.)A lánc már tisztább mire a lánckerékhez ér, kisebb kopás és hibalehetőség
2.)A vezető és rádiós/segédvezető előtti váltó és kormánymű nagyon jó extra védelmet ad
3.)Jobb elrendezést lehet kialakítani, nem kell annyira elölre tolni a tornyot hogy orrnehéz legyen a jármű
4.)Marad hely a motortérben az üzemanyagnak, sok 2. vh-s járműben ami hátul hajt nem volt már hely a motortérben az üzemanyagnak ezért elölre került a küzdőtérbe ami nem túl szerencsés megoldás (T-34, KV, ISZ tankok stb.)Találat estén könnyen tüzet okoz ami ha elől van az elszeparált motortérben jelentősen csökkenti a legénység túlélési esélyeit. Márpedig a személyzet fontosabb mint a tank, nehezebb pótolni a képzett legénységet mint a tankot.

Mindazonáltal a hátul hajtásnak több előnye van, és a hátrányait is orvosolták így később így a háború után néhány kivételtől eltekintve az vált jellemzővé.
süti beállítások módosítása