A II. világháború fegyverei, járművei


Történetek - Friessner a „Budapest-problémáról” [476.]

2025. augusztus 03. - Habitus

A német és magyar hadvezetés eleinte Budapestet is "nyílt várossá" akarta nyilvánítani, mint pl. Rómát, hogy megkímélje a teljesen felesleges ostromtól. December elején Hitler azonban másképp döntött, és „utolsó töltényig tartandó erődnek" (Festung Budapest) nyilvánította a magyar fővárost, melyet…

Tovább

Zrínyi II rohamtarack [408.]

A világháború tapasztalatai alapján a Honvédelmi Minisztérium gép- és harcjármű-felszerelési osztálya 1942 nyarán felvetette a honvédség önjáró tüzérséggel való ellátásának gondolatát. Hangsúlyozták a lánctalpas alvázra szerelt tüzérségi lövegek előnyeit a vontatott tüzérséggel szemben: állandó…

Tovább

A Toldi és Nimród járműcsalád (röviden) [407.]

A két világháború között a magyar hadsereg korszerűsítése — főleg gépesítése — 1936-37-ben indult meg. Az 1938-ban meghirdetett Győri-programban konkrét összeget határoztak meg erre a célra. Ezen belül a modernizálás része lett az önálló páncélos fegyvernem kialakítása, létrehozása, mivel a katonai…

Tovább

A magyar honvédség golyószórói 1945-ig [392.]

 A magyar honvéd gyalogság a II. világháború során négy golyószóró/könnyűgéppuska típust alkalmazott a harcok folyamán. Korábban, az első világháború folyamán az osztrák–magyar hadsereg nem tudott az antant államaihoz hasonlóan golyószórót rendszeresíteni.

Tovább

Történetek - A Szent Korona megtalálása [381.]

A második világháború zavaros éveiben sokat gondolkodtak a koronaőrök, hogy miként óvhatnák meg nemzeti ereklyénket. Horthyék végül 1944 októberében a budai Várban ásták el a magyar államiság egyik legfontosabb jelképét, a Szent Koronát. A sikertelen kiugrási kísérlet után hatalomra került Szálasi…

Tovább

Ki kicsoda - Imrédy Béla (1891-1946) [343.]

1891. december 29-én Budapesten született. Ta- nulmányai elvégzése után pénzügyi pályára lépett, képességeinek és pártfogóinak köszönhetően gyorsan lépegetett felfelé a ranglétrán. Kora egyik legtehetségesebb financiális szakértőjének tartották, alig múlt 35 éves, amikor 1926-ban a Magyar Nem- zeti…

Tovább

Magyar „Messzerek”: Bf-109G [307.]

És most Messerschmitt Me-210 után jöjjön egészen röviden a másik, jóval ismertebb és sikeresebb „Messzer”, a Gusztáv. Merthogy a legnagyobb számban gyártott Bf-109 variáns története jelentős magyar vonatkozással is bír: a magyar Királyi Légierő ugyanis nemcsak repülte ezeket a típusokat (G-2, G-4,…

Tovább

Magyar „Messzerek”: Me-210 Ca-1 [306.]

A típus a Messerschmitt Me-210C magyar változata volt. A gép sárkányának gyártására a Weiss Manfréd Művek beruházásával Szigetszentmiklóson épült Dunai Repülőgép Gyárban került sor, míg a motorokat a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. csepeli üzemében gyártották licenc alapján.  A gépek…

Tovább

A magyar királyi légierő II. [304.]

A magyar királyi légierő háborús tevékenységének második szakasza a Szovjetunió elleni háború idejére esik, amikor egy olyan nagyhatalommal és annak fegyveres erejével került szembe, amellyel korábban nem is számolt. És ugyanekkor vált a leggyengébbé is.

Tovább
süti beállítások módosítása