A Barbarossa-hadművelet záró szakaszában a német 6. hadsereg megtámadta a Harkovot. A támadás célja a stratégiai fontosságú város biztosítása és az ott található ipari létesítmények megszerzése volt. A város védelmét ellátó szovjet haderő azonban képes volt addig feltartani a németeket, míg a gyárak felszerelését keletre nem szállították vagy meg nem semmisítették.

Henry Montgomery anglikán tiszteletes hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot Londonban, 1887. november 17-én. A 1889-ben, amikor az apát a tasmániai egyházközösség püspökének nevezték ki, így az Angliától távoli Tasmanián nőtt fel

Amikor apja szolgálati ideje 1897-ben lejárt, a család visszaköltözött Londonba. Középiskolai tanulmányai után a sandhursti Királyi Katonai Akadémiára nyert felvételt, ahonnan kis híján kicsapták,

1910-ben hadnaggyá léptetté elő és egy ideig Indiá. ban szolgált. Az I. világháború kitörésekor ezredével Franciaországba vezényelték, ahol 1914. október 13-án súlyosan megsebesült, de felgyógyult, a háború hátralévő részét a vezérkarban szolgálta végig. 1918-ban alezredessé léptették elő.

Az USA 33. elnöke 1884. május 8-án született. Elterjedt tévhit, hogy a középső neve Spencer. A valóságban a neve hivatalosan egyszerűen csak „Harry S. Truman”. Az „S” betű egy kompromisszum volt a szülei részéről, amellyel mindkét nagyapjára (Anderson Shipp Truman és Solomon Young) emlé- kezni kívántak, de középső nevet nem kapott.

A Missouri állambeli Independence-ben nőtt fel, az I, világháborúban Franciaországban harcolt százados- ként. Hazatérve rövidáruüzletet nyitott a Missouri állambeli Kansas Cityben, 1922-ben Jackson megye bírájává választották. 1934-től volt Missouri állam szenátora,1940 és 1944 között országos ismertségre tett szert a Truman Bizottság elnökeként, célja a háborús szerződések pazarlásának csökkentése volt.

A kijevi csata (1941. augusztus 23. – szeptember 26.) a II. világháború egyik legnagyobb bekerítő hadművelete volt. A Wehrmacht a Dél Hadseregcsoport vezetésével hatalmas szovjet erőket kerített be, ami a Vörös Hadsereg súlyos vereségéhez és Kijev elfoglalásához vezetett.

A szmolenszki csata a világháború keleti frontjának egyik legfontosabb ütközete volt, amely 1941. július 10. és augusztus 5. között zajlott le Moszkvától mintegy 400 kilométerre nyugatra. Bár a németek taktikai győzelmet arattak és hatalmas veszteségeket okoztak a Vörös Hadse- regnek, a szívós szovjet ellenállás jelentősen késleltette a Moszkva ellenit előrenyomulást.

Hitlernek a 2, világháború alatt legalább 18 titkos, megerődített főhadiszállása volt Európa-szerte. A legfontosabbak a kelet-poroszországi Farkasverem (Wolfsschanze), a berlini Führer-bunker, a bajorországi Berchtesgaden (Sasfészek), az ukrajnai Wehrwolf Vinnicja közelében, valamint a franciaországi Felsennest.

A Panzerdraisine (páncélhajtány) egy páncélvonat-motorkocsi típusú vasúti harcjármű, amely az ebbe az osztályba tartozó összes kocsi elnevezése is, függetlenül azok egyéni funkciójától. A témával foglalkozó írások azonban még a kocsikat külön „schwere" vagy „Ieichte Panzerspah- wagen" (nehéz vagy könnyű páncélozott felderítő kocsi) kifejezéssel is iemlítik.

A német hadvezetés számos páncélvonat változatot dolgoztatott ki a II. világháború idején, amelyek között egyaránt volt ütközetben bevethető nehéz szerelvény és a partizánok ellen bevethető könnyebb felderítő jármű. A későbbi fejlesztések páncélos motorkocsikat eredmé- nyeztek, amelyek önálló egységekként is működhettek és igencsak beváltak a harcokban.

A Tokarev SVT (Samozarjadnaja Vintovka Tokareva) egy gázelvételes működésű, félautomata öntöltő puska, melyet F. V. Tokarev tervezett a második világháború előtt. A Vörös Hadsereg alapvető lövészfegyverének szánták a forgó-tolózáras Mosin-Nagant kiváltására, ám a háború kitörése és a fegyver bonyolultsága miatt végül nem tudta azt teljesen leváltani.

A Sztálin-vonal egy erődrendszer volt a régi, 1939 előtti szovjet-lengyel határon, de nem alkotott összefüggő, folyamatos erődrendszert, mint a francia Maginot-vonal. Hatékonyságát jelentősen csökkentette, hogy a szovjet vezetés az 1939-es lengyelországi bevonulást követően több szakaszáról leszerelte a fegyverzetet, és az újabb erődítéseket az új határon (a Molotov-vonalon) kezdte el kiépíteni, így a régi vonal jórészt védtelenül vagy hiányosan állt.