És most Messerschmitt Me-210 után jöjjön egészen röviden a másik, jóval ismertebb és sikeresebb „Messzer”, a Gusztáv. Merthogy a legnagyobb számban gyártott Bf-109 variáns története jelentős magyar vonatkozással is bír: a magyar Királyi Légierő ugyanis nemcsak repülte ezeket a típusokat (G-2, G-4,…

A típus a Messerschmitt Me-210C magyar változata volt. A gép sárkányának gyártására a Weiss Manfréd Művek beruházásával Szigetszentmiklóson épült Dunai Repülőgép Gyárban került sor, míg a motorokat a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. csepeli üzemében gyártották licenc alapján.  A gépek…

A ’Volksjäger’ után mi más jöhetne, mint Me-163 ’Komet’. A rendkívül kisméretű repülőgép a világháború végső szakaszában szintén szokatlan újításokkal próbálta megoldani a németek egyre súlyosabb problémáit; a szövetségesek fokozódó légitámadásaira válaszul fejlesztették ki. A ’Komet’, amelyet a II.…

Az I. világháború után beköszöntött a repülés kora, és ez meghatározta az 1939-45-ös háború stratégiáját. „A Luftwaffe feladata: Megakadályozni az ellenséges légierő beavatkozását, leküzdeni a partraszállási helyeket veszélyeztető parti erődítményeket, megtörni az ellenséges szárazföldi csapatok…

A Me-163-ast a németek a szövetségesek egyre fokozódó légitámadásaira válaszul fej- lesztették ki.  Willi Messerschmitt már 1939 januárja óta dolgozott a rakétameghajtású Me-163-as modellen, s az utolsó simításokat végezte; a P-1065-ös vadászgépen, a későbbi Me 262-esen is. Az elfogó vadászgép 76…

Nem vitás, hogy a II. világháború alatt gyártásba került repülőgépek közül a Me-262 'Schwalbe' volt a leginkább jövőbe mutató konstrukció. A háború kitörésekor a sugár- hajtóműves vadászgép terve már előrehaladott állapotban volt, de a fejlesztést gátolta a rendelkezésre álló gázturbinák kis…