A ’Volksjäger’ után mi más jöhetne, mint Me-163 ’Komet’. A rendkívül kisméretű repülőgép a világháború végső szakaszában szintén szokatlan újításokkal próbálta megoldani a németek egyre súlyosabb problémáit; a szövetségesek fokozódó légitámadásaira válaszul fejlesztették ki. A ’Komet’, amelyet a II.…

A Mitsubishi cég által – részletes tervrajzok nélkül – a német Messerschmitt Me-163B alapján megépített rakéta-repülőgép. A japán hadvezetés mind a haditengerészetet, mind a légierőt el kívánta látni a típussal. A hagyományos repülőterekre telepített gépet Ki-200, a repülőgép-hordozóról üzemeltetett…

A Kawanishi Baika (Bogárka) kamikaze repülőgép a német Fieseler Fi 103R Reichenberg japán változataként jött létre a II. világháború vége felé. A gép tervezése során a Fieseler Fi-103 terveit vették alapul a japán mérnökök: egy kicsiny, minimálisan műszerezett pilótakabint alakítottak ki a törzs…

A fegyver tulajdonképpen egy szárny- és kormányfelületekkel ellátott bombatörzs volt, amelybe Walter rakétahajtóművet építettek. Ezzel sebessége elérte az 580 km/órát. Hajtómű nélküli siklásra is képes volt, így feltétlenül a siklóbombák családjába tartozik. A németek 1943-tól vetették be,…

A DFS-228-t az angol, szovjet és német szakirodalom egyaránt, mint az amerikai U-2 felderítőgép közvetlen elődjét ismeri el. Rakétahajtóműves változatát a Deutsche Forschunginstitut für Segelflug munkatársai tervezték 1941-ben, és nagy magasságban végrehajtott kémfeladatokra szánták tervezői és…

A "Natter" a vipera szó német megfelelője, és ennek a kis rakétának valóban mérges volt a fullánkja. 1939-ben Werner von Braun javasolta elsőként egy függőlegesen felszálló rakéta-repülő tervezését, és Erich Bachem adott neki rövid életet, aki az ötletből ezt az olcsó, egyszerű, ámde nagyon erős…

A Fieseler Fi 103R voltaképpen a V-1 szárnyasbomba pilótakabinnal ellátott, kézi vezér- lésű változata volt. A gép megépítésének okait illetőleg eltérő álláspontokat képviselnek a szakértők. A nem kevés drámai színezettel bíró változat szerint a Fi 103R a német hadvezetés egyik utolsó, kétségbeesett…

A Vergeltungswaffe 1 (1. megtorlófegyver, V-1) kifejlesztésének kulcsa a megfelelő hajtómű megtalálásában rejlett. Ennek munkálatai az 1920-as évek végére nyúltak vissza, lehet- séges hadi alkalmazását 1938-tól kezdték vizsgálni. Magának a "szárnyas bombának" a munkálatai 1942 nyarán kezdődtek.…

Az Ohkát (Cseresznyevirág) – amerikai gúnyneve Baka (bolond) – eleve kamikaze beveté- sekhez tervezték, melytől a japán hadvezetés azt várta, hogy megfordítja a háború menetét, és megtöri az ellenség harci morálját. Az Ohka a szó legszorosabb értelmében ember vezette repülőbomba volt. Ennek…

A Me-163-ast a németek a szövetségesek egyre fokozódó légitámadásaira válaszul fej- lesztették ki.  Willi Messerschmitt már 1939 januárja óta dolgozott a rakétameghajtású Me-163-as modellen, s az utolsó simításokat végezte; a P-1065-ös vadászgépen, a későbbi Me 262-esen is. Az elfogó vadászgép 76…