A II. világháború fegyverei, járművei

Bell P-39 ’Airacobra’ – részletesebben [435.]

2024. november 16. - Habitus

Esztétikailag a Bell Aircraft Corporation P-39-ese diadal volt. Megjelenése teljesen modern volt — ennek ellenére sokak szerint a legsikertelenebb repülőgépek közé tartozik, elsősorban az alacsony emelkedési sebessége és a nagy magasságban nyújtott gyenge teljesítménye miatt.

p39-0.jpg

Tovább

A japán I-400 (Sen-Toku) tengeralattjárók II. [434.]

A Sen-Toku osztályú tengeralattjárók alkalmazására számos terv létezett; nagy hatótávolságuk lehetővé tette, hogy közvetlen támadást hajtsanak végre az Egyesült Államok területe ellen. A lopakodó képességekkel rendelkező egységek megközelíthették a nyugati partvidék, ahol fel- merülve elindíthatták a fedélzeti hangárban szállított repülőgépeket.

i400-02.jpg

Tovább

A japán I-400 (Sen-Toku) tengeralattjárók I. [433.]

A leggyorsabb után mi más jöhetne, mint a legnagyobb. Az I-400 osztályú tengeralattjárók a valaha épített legnagyobbak voltak egészen a nukleáris-tengeralattjárók idejéig. Létrejöttüket Jamamoto tengernagynak, a japán egyesített flotta főparancsnokának köszönhették.

i400-01.jpg

Tovább

A japán I-201 (Sen-Taka) osztályú tengeralattjárók [432.]

A japán hadvezetés 1943-ban utasítást adott egy korszerű, a haditechnika valamennyi akkori vívmányával ellátott, gyors tengeralattjáró-típus megtervezésére. A Sen-Taka osztály tervezése során a szakemberek magas elvárásokkal szembesültek: feladatuk volt, hogy hozzanak létre egy nyílt tengeri portyákra alkalmas, gyorsabb és erőteljes fegyverzettel ellátott típust.

i201-0.jpg

Tovább

A USS Lexington (CV-2) elsüllyesztése [431.]

Az amerikaiak még az első világháború éveiben elkezdték a USS Lexington tervezését. Ez lett volna a világ legnagyobb és leggyorsabb csatacirkálója: 35 300 tonna vízkiszorítás, 35 csomó. A jütlandi tengeri ütközet után a tervet módosították: a vízkiszorítást 44 300 tonnáig növelték, ezáltal a sebesség 33 csomóra csökkent. Az új sorozat — Lexington, Saratoga, Constituthion, Ranger, Constellathion és az United States — első hajóját csak 1920-ban kezdték el építeni.

lexington0.jpg

Tovább

A HMS Courageous elsüllyesztése [430.]

Egy csatacirkáló, amelyet 1924-ben repülőgép-hordozóvá alakítottak át. A háború kitörését követően az Admiralitás kirendelte a nyílt óceánra, hogy német tengeralattjárókra vadásszon. Rossz ötlet volt: 1939. szeptember 17-én a HMS Courageoust elsüllyesztette egy német U-boot. Így ez a hordozó lett a brit hadiflotta első jelentős vesztesége a második világháborúban.

courageous0.jpg

Tovább

A repülőgép-hordozók fejlődése (összefoglaló) [429.]

Már a XIX. században felmerült valamiféle megfigyelőállás gondolata, ahonnan a tengerészek láthatták az ellenség manővereit, ezért néhány hadihajót léggömbökkel szerelték fel. Jóllehet ezek a megfigyelőállások teljesítették feladatukat, de hatótávolságuk korlátozott volt és elárul- ták a hajók tartózkodási helyét az ellenségnek.

0hordozok.jpg

Tovább

Ki kicsoda - Franz Halder (1884-1972) [428.]

halder.jpgWürzburgban született 1884-ben, apja Maximilian Halder tábornok. Mivel felmenői már a 17. század óta a bajor hadseregben szolgáltak, nem meglepő, hogy 1902-ben ő is belépett az ambergi 3. bajor királyi tábori tüzérezredbe, amelynek parancsnoka abban az időben apja volt. 1904-ben Münchenben elvégezte a hadiakadémiát, és előléptették hadnagy- gyá. 1906-1907 között tüzérségi akadémiát, 1911 és 1914 között pedig a vezérkari akadémiát végezte el, utóbbit évfolyamelsőként.

Az I. világháború kezdetén tüzérségi tisztként szol- gált. 1915-ben kinevezték a 6. bajor hadtest vezérkari főnökévé, majd előléptették századossá és áthelyez- ték a 6. hadsereg vezérkarához. 1917-ben előbb a 2. hadsereg, majd a 4. hadsereg vezérkarában szolgált. A háború alatt számos kitüntetést kapott.

Tovább

Ki kicsoda - Dragoljub (Draža) Mihailović (1893–1946) [427.]

mihailovic1943.jpg1893. április 26-án született Ivanjicában. Kadétként részt vett a két balkáni háborúban a törökök, majd a bolgárok ellen, és az I. világháborúban is. Ezt követő- en a frissen megalakult Szlovén-Horvát-Szerb Állam elitalakulata, a királyi gárda tagja, 1926-ban pedig a hadtudományok doktoraként az egyik legképzettebb szerb katonatiszt lett.

Posztgraduális képzését Párizsban végezte, majd az úgynevezett dunai divízió parancsnokhelyettesévé nevezték ki Belgrádban. A harmincas években főleg diplomáciai feladatokat látott el: 1935-ben Bulgáriá- ban, majd Csehszlovákiában szolgált,

1937-ben Ljubljanába, majd 1938-ban Celjébe helyez- ték át, ahol terveket készített a jugoszláv hadsereg újjászervezésére.

Tovább
süti beállítások módosítása