A II. világháború fegyverei, járművei

Az Enigma [389.]

2023. október 04. - Habitus

Az Enigma német rejtjelezõgép volt a II. világháború folyamán és az azt közvetlenül megelőző időszakban, de története egészen 1918-ig nyúlik vissza. Arthur Scherbius, egy tehetséges né- met elektromérnök az első világháborús tapasztalatokat és a rejtjelezés akkori hiányosságait látva, a berlini Chipermashines AG-nél megépítette és szabadalmaztatta az első rejtjelező gé- pet, ami illetéktelenek számára érthetetlenné alakítja át a vele kódolt üzenetet.

enigma0.jpg

Tovább

Japán páncélosok II. (összefoglaló) [388.]

Bármily meglepő is, de a második világháborúban Európa és az Egyesült Államok mellett a legjelentősebb harckocsi-állománnyal Japán rendelkezett. A Kínával való konfliktusnak köszön- hetően a japán harckocsigyártás az 1930-as években ugrásszerűen megnőtt, az 1931 és 1938 közötti időszakban majdnem 2700 harckocsit gyártottak le, 1940-re pedig a szigetország a világ ötödik legnagyobb páncélos haderejével rendelkezett. Mégha azok minősége — egy-két kivételtől eltekintve — messze elmaradt a német, orosz vagy amerikai tankokétól.

jap_pancelos01.jpg

Tovább

Japán páncélosok I. (összefoglaló) [387.]

Japán az első világháború után az Egyesült Királyságtól kapott néhány Mark IV-es típusú harckocsit, ezek voltak a szigetországban az első tankok, amelyeket azonban még angol személyzet üzemeltetett. A Japán Császári Hadsereg (JCSH) 1925-ben határozta el, hogy kiépíti saját harckocsihaderejét. A tervek szerint két harckocsizászlóaljat szándékoztak felállítani.

jap_pancelos0.jpg

Tovább

Német kerekes páncélfelderítők II. [386.]

Hat- és nyolckerekes páncélkocsik.

A német páncélos hadviselés sikerének egyik feltétele a megfelelő felderítés volt. Ebben fontos szerepet játszottak a páncélos hadosztályok kötelékébe tartozó páncélgépkocsik. A 4-kerekes változatok mellett 1937-től fokozatosan hat- és nyolckerekes, nehezebb járművek gyártása is elkezdődött, amelyeket aztán minden fronton bevetettek.

pancfeld_8x8-0.jpg

Tovább

Német kerekes páncélfelderítők I. [385.]

Négykerekes felderítő páncélkocsik.

A könnyű, kerekes páncélozott járművek kifejlesztésének időpontja az I. világháború utolsó éveire tehető. Először az európai harctereken alkalmaztak ilyeneket a szemben álló német és angol csapatok. Ezek szinte kivétel nélkül teherautó-alvázra szerelt, 2-3 főnyi személyzettel és egy géppuskával ellátott, vékony páncéllemez felépítményes járművek voltak, melyek csak a kézifegyverek és kisebb repeszek ellen nyújtottak védelmet. Németországban az 1918-as évet követő rendzavarások során kaptak szerepet ezek a járművek több nagyvárosban.

panc_felderito0.jpg

Tovább

Történetek - Akiből bűnöst fabrikáltak [384.]

A USS INDIANAPOLIS tragédiáját minden idők egyik legsúlyosabb háborús katasztrófájaként tartják számon. A kíséret nélkül hajózó nehézcirkálót pár nappal a II. világháború vége előtt, 1945. július 30-án süllyesztette el egy japán tengeralattjáró a Fülöp-szigeteknél. Az 1196 főnyi legénységéből alig 316-en maradtak életben, őket négy nap elteltével mentették ki a cápáktól hemzsegő tengerből a helyszínre érkező amerikai hadihajók.

indianapolis00.jpg

Tovább

A USS Indianapolis elsüllyesztése [383.]

Az 1931 novemberében vízrebocsátott, kilenc 203 mm-es ágyúval felszerelt, 185 m hosszú, 13 800 tonnás CA-35 jelzésű Portland-osztályú nehézcirkáló 1932 novemberében állt szolgálatba és a Csendes-óceánra vezényelték. 1936 őszén Roosevelt elnökkel a fedélzetén dél-amerikai körutat tett Rio de Janeiro, Buenos Aires és Montevideo érintésével.

indianapolis00.jpg

Tovább

A német Alberich-tengeralattjárók [382.]

A törpe Alberichnek volt egy varázsköpenye, amellyel a Nibelung-legenda szerint láthatatlanná tudott válni, ő a Nibelung kincsének őrzője. A róla elnevezett gumiszerű bevonat pedig szinte láthatatlanná tette a Kriegsmarine ezzel az anyaggal bevont tengeralattjáróit a szövetségesek számára. Összesen 13 tengeralattjárót vontak be ilyen gumiborítással a németek.

alberich0.jpg

Tovább

Történetek - A Szent Korona megtalálása [381.]

A második világháború zavaros éveiben sokat gondolkodtak a koronaőrök, hogy miként óvhatnák meg nemzeti ereklyénket. Horthyék végül 1944 októberében a budai Várban ásták el a magyar államiság egyik legfontosabb jelképét, a Szent Koronát. A sikertelen kiugrási kísérlet után hatalomra került Szálasi azonban kiásatta, és a koronára tette le esküjét. 1944 végén Szőllősi Jenő, Szálasi helyettese elrendelte a korona biztonságba helyezését a közeledő szovjet csapatok elől; egy ponyvás teherautó platóján koronaőrök kíséretében először Veszprémbe, majd onnan Kőszegre szállították.

Tovább

Az USA európai befolyása II. [380.]

Az európai fellépést meghatározó nagy lépésre már 1941 augusztusában sor került, amikor Churchill és Roosevelt először találkozott egy angol hadihajón Új-Fundland közelében. A katonai kérdéseken kívül eszmecserét folytattak Európa és a világ új arculatáról is.

arcadia-conference.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása