Japán az első világháború után az Egyesült Királyságtól kapott néhány Mark IV-es típusú harckocsit, ezek voltak a szigetországban az első tankok, amelyeket azonban még angol személyzet üzemeltetett. A Japán Császári Hadsereg (JCSH) 1925-ben határozta el, hogy kiépíti saját harckocsihaderejét. A…

A német páncélos hadviselés sikerének egyik feltétele a megfelelő felderítés volt. Ebben fontos szerepet játszottak a páncélos hadosztályok kötelékébe tartozó páncélgépkocsik. A 4-kerekes változatok mellett 1937-től fokozatosan hat- és nyolckerekes, nehezebb járművek gyártása is elkezdődött,…

A könnyű, kerekes páncélozott járművek kifejlesztésének időpontja az I. világháború utolsó éveire tehető. Először az európai harctereken alkalmaztak ilyeneket a szemben álló német és angol csapatok. Ezek szinte kivétel nélkül teherautó-alvázra szerelt, 2-3 főnyi személyzettel és egy géppuskával…

És most essen szó egy másik igen furcsa – persze ez is német – repülőgépről. Amikor 1937-ben a német Légügyi Minisztérium (RLM) pályázatot írt ki egy egymotoros, jó kilátással rendelkező megfigyelőgépre, a Blohm und Voss – bár nem hívták meg – mégis részt vett a pályázaton. És hogy eleget tegyenek a…

1930-ban majdnem egyszerre kezdődött el a Heinkel gyárban két gép tervezése, a "Doppeldecker” (kétfedelű) Heinkel He-45, és az "Eindecker” (egyfedelű) He-46 tervezése. 1931-es megjelenése idején a kétüléses, merevített felsőszárnyas, vászonborítású gépet még 559 kW teljesítményű BMW VI motor…

Bár a német repülőgépgyárak már 1933 előtt is kísérleteztek kifejezetten katonai célú típusokkal, ezeket viszonylag kis számban gyártották. 1934-től kezdve azonban – a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően – megjelentek az új modellek, például a Heinkel He-51 kétfedelű vadászgép. A Heinkel…

A Lufthansa 1932-ben gyors utasszállító/postagépre írt ki pályázatot, ennek eredménye lett az alsószárnyas, behúzható futóműves, teljesen fémépítésű Heinkel He-70, amelynek prototípusa 1932 decemberében repült először. Bár a Lufthansa számára is készültek gé- pek, a programot a Luftwaffe vette át,…

A magyar hadvezetés 1939-ben határozta el, hogy meg kell teremteni a korszerű hazai hadirepülõgép-gyártás alapjait. Ennek a programnak lett az első képviselője az egymo- toros, kétfedelű, merevfutóműves, vegyes építésű WM 21, melynek fejlesztését 1936-ban kezdték el. Elődje a WM 16 Budapest típus…

Magyarország 1920 és 1922 között erős kapcsolatot épített ki a holland Fokker céggel, ami 1926-ban gyümölcsözött, mivel Magyarország a korabeli árakhoz képest olcsón beszerzett pár példányt a Fokker C VD típusból. Az eredetileg Fokker márkájú gépeket a mérnökök lassúnak és alulkormányozottnak…

A német repülőgépipar egyik legfigyelemreméltóbb gépe a Storch volt. Tervezőjét különösen érdekelték a STOL (rövid fel- és leszállópályát igénylő) repülőgépek. A nagy fesztávolságú, merevített szárnyas, hosszú, merev futóműves gép 65 méteres gurulás után elemelkedett, leszállásához pedig csak 20…