A második világháború zavaros éveiben sokat gondolkodtak a koronaőrök, hogy miként óvhatnák meg nemzeti ereklyénket. Horthyék végül 1944 októberében a budai Várban ásták el a magyar államiság egyik legfontosabb jelképét, a Szent Koronát. A sikertelen kiugrási kísérlet után hatalomra került Szálasi azonban kiásatta, és a koronára tette le esküjét. 1944 végén Szőllősi Jenő, Szálasi helyettese elrendelte a korona biztonságba helyezését a közeledő szovjet csapatok elől; egy ponyvás teherautó platóján koronaőrök kíséretében először Veszprémbe, majd onnan Kőszegre szállították.