1941.szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt, ám a német hadvezetés a Néva-parti város bevétele helyett annak kiéheztetése mellett döntött. Leningrád és a szovjet hátország között szinte teljesen megszűnt a kapcsolat, és megkezdődött az…
Leningrád ostroma 1941-1944. I. [373.]
„Leningrádnak éhen kell halnia!” (Adolf Hitler, 1941. november 8.)
1941. szeptember 12-én a XVI. Hadtest 96. gyalogoshadosztályának 31. gyalogosezredébe tartozó előőrsök elérték Leningrád külvárosát. Találkoztak egy belváros felé tartó villamossal. Az utasokat leszállították, és a villamosvezetőnek átadtak egy levelet, amelyben a német parancsnokság azonnali…
Sztálin I. rész [308.]
Sztálin és a háború.
Joszif Visszarionovics Sztálint sokan nagy formátumú politikusnak és nagy hadvezérnek, a hadműveleteket személyesen tervező stratégának látják, akinek vezetésével szétzúzták a hitleri Németországot. Pedig háborús sikerét és ezzel katonai hírnevét tehetséges parancsnokainak köszönhette. A tábornokai…
Hitler öngyilkossága 1. - Eltitkolt valóság [226.]
A Führernek minden ismert adat és jel szerint nemcsak fizikai, de szellemi állapota is egyre romlott. 1944-1945 folyamán katonai lépéseiben már nem lehet felfedezni a realitásérzék minimumát sem. Képtelen volt szembenézni a valósággal, és attól teljesen elrugaszkodva tervezgette úgynevezett akcióit.…
Németország kapitulációja, 1945 májusa [224.]
Még el sem csendesedtek a harcok Berlinben, amikor Dönitz tengernagy plöni főhadiszállásán megalakult az ideiglenes kormány. A német hadsereg azonban már nem volt képes szervezett ellenállásra, a birodalom védelme már csak szétszórt, bár néha igen heves harcok sorozata volt. A hadsereg maradványai…
Harc Berlinért, 1945. április-május 2. rész [222.]
Bunkerében Hitler újra olvasta Nagy Frigyes történetéből azt a fejezetet, ahol Carlyle arról számolt be, hogy a porosz uralkodót a legtragikusabb pillanatban, amikor öngyilkosságot akart elkövetni, mert nem kívánta átélni hadserege vereségét, megmentette az orosz cárnő halála, és az ellene…
Harc Berlinért, 1945. április-május 1. rész [221.]
„Soha nem adom meg magam” — mondta Hitler a háború előestéjén. Hat évvel később a szovjet csapatok Berlin kapujában álltak. Eljött az idő, hogy a führer betartsa szavát. Be is tartotta, százezrek halála árán: keleten a Vörös Hadsereg győzelmei megteremtették Berlin elfoglalásának feltételeit.…
Két tűz között a Ill. Birodalom 2. [199.]
1944 nyarán a szövetségesek és a Szovjetunió hadseregei nyugatról és keletről is közeledtek a németek birodalom szívéhez. A Vörös Hadsereg belorusz hadművelete 1944 júniusában kezdődött, és délről jövő támadással támogatva néhány hét alatt megszilárdította a Visztula középső vonalánál húzódó…
Ki kicsoda - Nyikolaj Fjodorovics Vatutyin (1901-1944) [196.]
Szegényparaszti családban született 1901. december 16-án, Voronyezsben. Tizenéves vöröskatonaként Sztarobelszk és Luganszk környékén harcolt Mahno erői ellen a polgárháborúban. 1922-ben Poltavában elvégezte a tisztiiskolát, 1929-ben pedig lediplomá- zott a Frunze Katonai Akadémián. Tanárai nagyra…
Történetek - Kenyérhéjon, nyers zöldségen [160.]
Kurszk után a szovjetek nagyjából ugyanazt a stratégiát alkalmazták, amely az I. világháború utolsó hónapjaiban győzelemre vitte az antantot. A gyönge pontokon támadtak, de ha mégis erős ellenállásba ütköztek, nem erőltették tovább a támadást, hanem másutt folytatták. Az amerikaiaktól tömegével…