Az Ohkát (Cseresznyevirág) – amerikai gúnyneve Baka (bolond) – eleve kamikaze beveté- sekhez tervezték, melytől a japán hadvezetés azt várta, hogy megfordítja a háború menetét, és megtöri az ellenség harci morálját. Az Ohka a szó legszorosabb értelmében ember vezette repülőbomba volt. Ennek köszönhető a kialakítása is.
A végletekig leegyszerűsített sárkányszerkezet, a nagymennyiségű robbanóanyagot magába foglaló orr, a pilóta számára a legszükségesebb műszerezettség. A terveit Mitsou Ota mérnök dolgozta ki. A szakember egy kisméretű, rakétahajtóművel ellátott villámgyors repülőgépet alkotott, mely elnyerte a hadvezetés tetszését. Az Ohka első bevetésére 1945. március 21-én került sor, és katasztrofális kudarccal végződött. Mind a 16 szállító G4M "Betty" bombázót lelőtték, még mielőtt a megfelelő távolságba értek volna, hogy eleresszék az Ohkákat. Az első sikeres támadásra 1945. április 1-én került sor, amikor az Ohkák megrongálták a West Virginia csatahajót és két szállítóhajót. A harcokban összesen 80 darabot vetettek be, többségük a Modell-11-esekből került ki. A megmaradt példányokat az amerikaiak foglalták le. Összesen 755 darab Modell-11, 50 darab Modell-22 és 47 darab K-1 oktató készült el.
TECHNIKAI ADATOK (Modell-11)
- Legénység: 1 fõ
- Fesztávolság: 5,00 m
- Hossz: 6,07 m
- Magasság: 1,20 m
- Motor: három Type 4 Mark I Model 20 rakétahajtómű; össz. 800 kg tolóerő
- Sebesség: 927 km/h (a zuhanórepülés végén)
- Fegyverzet: 1200 kg robbanóanyag az orrban
- Súly: 440 kg (üresen); 2140 kg (harckészen)
- Indítási magasság: 8200 m
- Hatótávolság: 88 km