A II. világháború fegyverei, járművei


Történetek - És ha ellenállnak? [319.]

2022. március 31. - Habitus

1944. március 19-én, hajnali 4 órai kezdettel a németek egyetlen nap alatt megszállták Magyarországot. Kovács Imre, a világháború utáni Nemzeti Parasztpárt elnökhelyettese, korábban antifasiszta politikus egy anekdotával kezdte a német megszállásról szóló, már az emigrációban írott, de csak 1990-ben…

Tovább

Bevonulás Erdélybe II. [302.]

Első és második bécsi döntés.

A Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által 1940. augusztus 30-án kihirdetett II. bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását. Ciano naplója szerint Manoilescu román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.

Tovább

Bevonulás Erdélybe I. [301.]

Első és második bécsi döntés

Az 1920. június 4-6 között aláírt trianoni békeszerződés után Magyarországon széleskörű konszenzus uralkodott arról, hogy a békediktátum feltételei elfogadhatatlanok. „Nem, nem, soha" válaszolta az utca embere, ha a béke elfogadásáról kérdezték. Az elszakított területek közül Erdélynek különleges…

Tovább

A doni katasztrófa II. [295.]

A magyar 2. hadsereg a hadszíntéren.

1942 nyarán, kora őszén elakadt a Dél-Oroszország ellen intézett német offenzíva, miután a Wehrmacht óriásit hibázva kétfelé osztotta a támadóéket. Végül nem érték el a Kaukázuson túli olajmezőket, és Sztálingrádnál sem sikerült áttörniük a szovjet védelmi vonalat.

Tovább

A doni katasztrófa I. [294.]

Előzmények.

A 2. magyar hadsereget 1942-ben állítottak fel, és a mintegy 200 ezer katonát a németek egyre ismétlődő követelésére küldték a Don-kanyarba, ahol 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. Néhány nap alatt több mint…

Tovább

Magyarország bombázása [217.]

A szövetséges légierők magyar célpontok elleni támadásai katonai célokat szolgáltak; a magyarok nem szenvedtek el a németországiakhoz hasonló terrortámadásokat, mint 1943. július végén a Hamburg elleni légitámadás, vagy Drezda bombázása 1945. február közepén. Magyarországon elsősorban ipari…

Tovább

Harcok Magyarországon 1944/45. [214.]

A második világháborúban Magyarország 1941. április 11-ével kezdődően vett részt, csatlakozva a Jugoszlávia elleni német támadáshoz. Ezt követte ugyanezen év június 28; bekapcsolódás a Szovjetunió elleni háborúba. 1941-ben a Kárpát-csoport, a gyorshadtest, 1942-ben pedig a magyar 2. hadsereg harcai…

Tovább

Panzerfaust-hadművelet [213.]

1944. augusztus 23-án Románia fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent Németországnak. Bulgária augusztus 28-án jelentette be, hogy kilép a német szövetségből, Finnország 1944. szeptember 4-én vált ki a háborúból, fegyverszüneti megállapodást kötve az oroszokkal. Románia kiugrása…

Tovább

Magyar-román különháború [212.]

A Szovjetunió megtámadásában a német csapatok oldalán részt vett Románia, Magyarország és Szlovákia hadserege is. Alig három évvel később a németek megszállták Magyarországot, és terv volt Románia megszállására is. Hitler egyre kevésbé bízott a szövetségeseiben.

Tovább

Két tűz között a Ill. Birodalom 2. [199.]

1944 nyarán a szövetségesek és a Szovjetunió hadseregei nyugatról és keletről is közeledtek a németek birodalom szívéhez. A Vörös Hadsereg belorusz hadművelete 1944 júniusában kezdődött, és délről jövő támadással támogatva néhány hét alatt megszilárdította a Visztula középső vonalánál húzódó…

Tovább
süti beállítások módosítása