A cseh főváros védelme a német hadsereg hivatalos kapitulációja után is folytatódott. Nem csoda, hiszen védői között olyanok is voltak, akik számára a megadás rosszabb volt a halálos ítéletnél — kínzás és börtön várt rájuk. A konfliktustól tartó szövetségesek kompromisszumot kötöttek a Sztálinnal,…
Harc Berlinért, 1945. április-május 2. rész [222.]
Bunkerében Hitler újra olvasta Nagy Frigyes történetéből azt a fejezetet, ahol Carlyle arról számolt be, hogy a porosz uralkodót a legtragikusabb pillanatban, amikor öngyilkosságot akart elkövetni, mert nem kívánta átélni hadserege vereségét, megmentette az orosz cárnő halála, és az ellene…
Harc Berlinért, 1945. április-május 1. rész [221.]
„Soha nem adom meg magam” — mondta Hitler a háború előestéjén. Hat évvel később a szovjet csapatok Berlin kapujában álltak. Eljött az idő, hogy a führer betartsa szavát. Be is tartotta, százezrek halála árán: keleten a Vörös Hadsereg győzelmei megteremtették Berlin elfoglalásának feltételeit.…
Két tűz között a Ill. Birodalom 2. [199.]
1944 nyarán a szövetségesek és a Szovjetunió hadseregei nyugatról és keletről is közeledtek a németek birodalom szívéhez. A Vörös Hadsereg belorusz hadművelete 1944 júniusában kezdődött, és délről jövő támadással támogatva néhány hét alatt megszilárdította a Visztula középső vonalánál húzódó…
Támadás Ukrajnában és Galíciában 1943/44. [157.]
1943 júliusában Kurszk alatt megtört a német támadás, a Vörös Hadsereg folyamatosan szorítja vissza a Wehrmachtot. A németeknek néhány hónap alatt több száz kilométert kell visszavonulniuk. A szovjet fölény óriási: 126 lövészhadtest (mindben 2-3 had-osztály), 72 önálló gyalogoshadosztály, 5…
Szovjet ellentámadás, 1943 vége [156.]
A német támadás a kurszki kiszögellésben kudarcba fulladt. Innentől kezdve az oroszok ellentámadásba mennek át. Augusztus 3-án elkezdődött a kurszki csatát lezáró Rumjancev-hadművelet, amelynek célja a Belgorod és Harkov környékén lévő német csapatok szétverése, és a Dnyeperen való átkelés. A…
Tájfun-hadművelet, 1941 vége [113.]
A kijevi környéki harcok befejeztével Hitler és a német vezetés úgy vélte, hogy a "Barbarossa" céljait – Leningrád, Moszkva és a Kaukázus elfoglalását – még az év vége előtt sikerül elérni. Megkezdték az előkészületeket a Tájfun-hadműveletre, a Moszkva elleni támadására.