A szovjet NKVD szerveinek és haderejének szerepét nem véletlenül hasonlítják össze az SS működésével. Igaz, a III. Birodalom alig 12 évig, míg a Szovjetunió több mint 70 évig állt fenn. Az 1917-es bolsevik forradalom intézményesítette a terrort a pusztulásra ítélt társadalmi rétegek — nemesség,…

„Jóllehet éveken át vödörszám öntöttük egymás fejére a szart, most minden okunk megvan rá, hogy felhagyjunk a viszálykodással” – közölte Sztálin 1939 őszén a Moszkvába hívott német külügyminiszterrel. Ribbentrop visszaemlékezése szerint a szovjet diktátor tósztot is mondott, és nem győzte Hitlert…

1944 nyarán a szövetségesek és a Szovjetunió hadseregei nyugatról és keletről is közeledtek a németek birodalom szívéhez. A Vörös Hadsereg belorusz hadművelete 1944 júniusában kezdődött, és délről jövő támadással támogatva néhány hét alatt megszilárdította a Visztula középső vonalánál húzódó…

A II. világháború folyamán Finnországnak többször is szembe kellett szállnia ellenségeivel: a Szovjetunióval és Németországgal. Az arcvonal mögött ügyes tárgyalások folytak az ország megszállásának elkerülésére.

A Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt paktum titkos záradékának értelmében nem csak Lengyelország, hanem a balti államok sorsát is hosszú évekre meghatározta. Litvániának, Lettországnak és a távolabbi északon fekvő…

Az 1939. szeptemberi lengyel – és a később kelet-európai – történések megértéséhez nem árt a német–szovjet megnemtámadási szerződésről (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop paktum) is ejteni pár szót. Ezt a paktumot Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop…

Ezen a néven vált ismertté és került be a történe- lembe, bár valójában Szkrjabinnak hívták. Politikai karri­erjét az 1912-ben alapított „Pravda" szer­kesz- tésével kezdte. Már 1917-ben részt vett a forradalmat elindító eseményekben, 1921-ben a Központi Bizott- ság, 1926-ban pedig a Politikai…