Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop 1893. április 30-én született az alsó-rajnavidéki Weselben egy középosztálybeli család középső gyermekeként. Apja hivatásos katona volt. Édesanyja 1902-ben be- következett halála után az elzászi Metzbe költöztek, ahol megtanult franciául. Apja 1908-ban…
Történetek - Ribbentrop-Molotov találkozó [368.]
Közismert történelmi anekdoták.
Bár az előző posztban már részletesen szó volt Vjacseszlav Molotov berlini útjától, de annyira szép a történet, hogy vétek lenne kihagyni. Molotov 1940 őszén, Sztálin teljes bizalmát élvező munkatársaként (Lásd.: Molotov-Ribbentrop paktum, meg annak titkos záradéka 1939-ben) Joachim von Ribbentrop…
Háromhatalmi egyezmény [367.]
Annak érdekében, hogy megakadályozzák az USA belépését a háborúba, Németország és Olaszország elhatározza, hogy új szövetségeseket keres. A Szovjetunió és Japán megnyerése érdekében tesznek erőfeszítéseket, azonban csak Japán hajlandó csatlakozni.
Bevonulás Erdélybe II. [302.]
Első és második bécsi döntés.
A Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által 1940. augusztus 30-án kihirdetett II. bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását. Ciano naplója szerint Manoilescu román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.
Bevonulás Erdélybe I. [301.]
Első és második bécsi döntés
Az 1920. június 4-6 között aláírt trianoni békeszerződés után Magyarországon széleskörű konszenzus uralkodott arról, hogy a békediktátum feltételei elfogadhatatlanok. „Nem, nem, soha" válaszolta az utca embere, ha a béke elfogadásáról kérdezték. Az elszakított területek közül Erdélynek különleges…
A doni katasztrófa I. [294.]
Előzmények.
A 2. magyar hadsereget 1942-ben állítottak fel, és a mintegy 200 ezer katonát a németek egyre ismétlődő követelésére küldték a Don-kanyarba, ahol 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett.
Néhány nap alatt több mint…
És ismét a paktumról [210.]
„Jóllehet éveken át vödörszám öntöttük egymás fejére a szart, most minden okunk megvan rá, hogy felhagyjunk a viszálykodással” – közölte Sztálin 1939 őszén a Moszkvába hívott német külügyminiszterrel. Ribbentrop visszaemlékezése szerint a szovjet diktátor tósztot is mondott, és nem győzte Hitlert…
Történetek - Schellenberg visszaemlékezése [207.]
Sztálin megölésének ügyét a III. Birodalom vezetői nagyon a szívükön viselték. Három éven át mindent megtettek, hogy merényletet szervezzenek korábbi szövetségesük ellen. Schellenberg visszaemlékezéseiben ír arról, hogy miképpen tervezték a Sztálin elleni merényletet. Egészen szürreális, ahogy az…