És most Messerschmitt Me-210 után jöjjön egészen röviden a másik, jóval ismertebb és sikeresebb „Messzer”, a Gusztáv. Merthogy a legnagyobb számban gyártott Bf-109 variáns története jelentős magyar vonatkozással is bír: a magyar Királyi Légierő ugyanis nemcsak repülte ezeket a típusokat (G-2, G-4, G-6, G-14), de a Magyar Waggon és Gépgyár Rt. a német-magyar repülőgép gyártási együttműködés keretében gyártotta is ezeket a változatokat.

Összesen 546 darab Bf-109G került le a magyar gyártósorról, ennek jelentős részét a Luftwaffe kapta meg és csak kisebb hányada került a magyar légierő kötelékébe. Érdemes megjegyezni, hogy a repülőgép nemzetközileg elfogadott típusjelzése Bf-109 (a Bayerische Flugzeugwerke), azonban Magyarországon az eredeti dokumentumokban is Me-109-ként szerepelt…

A Magyar Királyi Honvéd Légierő fejlesztése során a szakemberek a Messerschmitt Bf-109-es típust tartották a legmegfelelőbb vadászrepülőgépnek, ezért Németország és Magyarország 1941. június 6-án repülőgép-gyártási egyezményt kötött*. A győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. (MWG) megkapta a Messerschmitt gyártási licencét, majd ha- zánkba érkeztek az első Bf-109D változatú példányok.

A Messerschmitt Bf-109G-6 gyártósora Németországban

1942. október 10-én elkezdődött a magyarok átképzése Bf-109F-re, Győrben pedig elindult a gyártás, itt történt az összeszerelés és kipróbálás is; az első magyar gépet 1942. december 30-án repülték be — ez a Bf-109Ga-4 típusváltozat volt, az első öt gépet pedig 1943 augusztusában adták át.

A magyar gyártású Messerschmitt-sorozat első negyven gépe volt G-4 típus, a beszerelt 7,9 mm-es géppuskák miatt, ezt követően az MWG áttért a G-6 széria alapváltozatának gyártására, ezek között már volt panorámás Galland-kabinos változat is. Összesen kb. 460 db Bf-109Ga-6 vadászgép került le a gyártósorról 1944 novemberéig.

Messerschmitt Bf-109G-6, 1943.

Közben — ha lassú ütemben is — elkezdődött a honi légvédelem vadászrepülő alegy- ségeinek felszerelése ezzel a típussal — az első Gusztáv gépek 1943 végén kerültek ki a magyar alakulatokhoz: a Budapesten állomásozó vadászszázad 30 darabot, a Szolnokon és a Kolozsvárott állomásozó századok pedig 6 – 6 gépet kaptak. Nem sokkal később a megmaradt 36 gépet a 101. honi védővadász osztály kapta meg; az egység 1944 augusz- tusától már nagyobb számban használta a G-14 változatot is.

A Messerschmitt Bf-109G-14 változat a G-6 módosítása volt, DB-605 AM vagy 605 AS típusú motorral, amely MW-50 gyorsítóval volt kombinálva. A sárkány eltérése annyi volt, hogy a hossz nagyobb, 9,03 m, valamint a függőleges vezérsík faszerkezetű és nagyobb felületű, így a gép magassága 2,60 m. Az oldalkormány alakja változott, és már minden példány Galland-kabinnal épült.

Riadó felszállás, 2/1. vadászszázad, Ferihegy, 1944. április elején.

A max. tömege 3200 kg, szerkezeti tömege 2680 kg volt, legnagyobb sebessége 630 km/h volt 6900 m-en. Az utazósebessége 520 km/h, leszállósebessége 140 km/h, szolgálati csúcsmagassága 12 100 m volt. (Megj.: A tőbbi adat a G-6 alapváltozatával megegyezik, a gépek teljesítményadatai ±4%-kal szórnak, főleg gyártási pontatlanságuk miatt.)

*Az egyezményben a Me-210 gyártásával a WM. Repülőgép- és Motorgyár Rt-t, a Me-109F-ével a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-t, a Daimler-Benz DB-605 motorok előállításával pedig ugyancsak a WM. Repülőgép- és Motorgyár Rt-t bízták meg. 900 - 900 repülőgép és 3600 db motor legyártását irányozták elő 50 - 50, illetve 200 db/hó ütemezéssel. Emellett a magyar fél ígéretet tett arra, hogy esetleges szabad ipari kapacitását a partner rendelkezésére bocsátja még repülőgép-szerelvény gyártására.

*

1943-44 fordulóján a Luftwaffe vadászegységeinek gerincét a Bf-109-es és az Fw-190-es gépek alkották. A szövetséges légierők fokozódó támadásai azonban több és jobb telje- sítményű vadászgép gyártását igényelte volna, de a gyártás szűk keresztmetszete nem tette lehetővé új típusok sorozatgyártásának beindítását — a kapacitás a létező típusokra volt lekötve, miközben a harcoló alakulatok állandó géphiánnyal küzdöttek.

A 101. vadászezred Bf-109G-10 vadászgépének roncsa 1945 nyarán Klagenfurt repülőterén.

A vadászvédelem szervezésére és irányítására alakult Jáger Stab mindent elkövetett a vadászgéptermelés növelése érdekében. A G-14 már az új irányelvek szerint kialakított, racionalizált típus volt, tulajdonképpen a G-változatok legjobb tulajdonságait egyesítette magában.

*

A Messerschmitt Bf 109 G-6 vadászgép főbb adatai
A 9,92 m fesztávú, 8,94 m hosszú gép repülőtömege elérte a 3148 kg-ot, a Daimler-Benz DB 605AM motor — amely MW-50-es gyorsítóval volt kiegészítve — 1475 LE-t (1084,6 kW) teljesített turbófeltöltéssel. Az MW 50 bekapcsolásával startnál ez 1800 LE-re nőtt, de csak max. öt percig volt üzemeltethető, a gép ezzel 2,9 perc alatt emelkedett 3000 méterre. A szolgálati csúcsmagasság elérte 11 550 métert, sebessége pedig 6900 méteren a 621 km/h-t. A fegyverzet egy MG. 151/20 20 mm-es gépágyúból és két darab Rheinmetall Borsig MG 131/13 13 mm-es géppuskából állt.