Vacilláltunk, hogy a szovjet világháborús vadászgépeket bemutató sorozat befejező részeként érdemes e feltenni egy rövid ismertetőt erről a maga idejében korszakalkotó, de a II. világhá- ború idejére már alaposan elavult vadászgépről. Aztán végül úgy döntöttünk, hogy igen.
A MiG-1 volt a később világhírűvé vált tervezőpáros, Artyom Ivanovics Mikojan és Mihail Joszipovics Gurjevics első vadászgéptípusa. A két kiváló szakember 1938-ban kezdett együtt dolgozni, és mind a mai napig a MiG típusnév a legjobb orosz vadászgépeket jelzi – a kezdetek azonban korántsem voltak ilyen fényesek. Sőt.
1893. december 26-án született jómódú paraszt családban. Nem csak a kínai kommunista fordulat vezetőjeként, hanem az állampolgár minden lépését meghatározó rendszer jelképeként került a történe- lembe. Tanítói képesítést szerzett; a kommunista mozgalommal az I. világháború (és a Kínával határos Oroszországban zajló forradalom) idején került kapcsolatba. 1921-ben ott volt a Kínai Kommunista Párt alapítói között, két évvel később a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság tagja lett. 1924-től a Központi Bizottság Szervezési Osztályának vezetője volt. Az 1927-es esztendő – a Kuomintanggal való törékeny szövetség megszakításának éve – fordula- tot hozott politikai tevékenységében. Ettől kezdve Mao Ce-tung a kommunista rendszer megterem- téséért harcolt, és nyílt partizánháborút folytatott a Nyugat támogatását élvező Csang Kai-sek ellen.
1880. május 14-én született Oberkirchbergben.
1898-ban belépett a bajor hadseregbe, 1900-tól hadnagyként, 1904-től zászlóalj-adjutánsként szol- gált. 1908-ban főhadnagyként a bajor hadiakadé- miára került, amelynek elvégzése után századossá léptették elő. Az első világháború kitörésekor a bajor vezérkarban szolgált; 1914-ben vezérkari tisztként a bajor II. hadtesthez helyezték, ahol súlyosan meg- betegedett. Felépülését követően először a Stranz hadsereg-csoportban, majd 1917-től a bajor 8. tar- talékos gyalogsági-hadosztályban szolgált. 1918 januárjában őrnaggyá léptették elő.
A világháború végén a bajor hadügyminisztériumban dolgozott; a fegyvernyugvás utáni időszakban a Freikorps Epp tagjaként szolgált, és részt vett a ta- nácsköztársaság elleni akciókban.
A LaGG-3 fiaskója után, 1941 októberében a gép tervezői úgy döntöttek, hogy továbbra is foglalkozni fognak a géptípus modernizálásával. Be akarták bizonyítani, hogy főként a gyenge Klimov-motor a felelős a LaGG-3 sikertelenségéért, és új motor után néztek. A legmegfelelőbb potenciális erőgép a Svecov M-82-es, 14 hengeres csillagmotor volt, amit eredetileg a Szu-2-es alacsonytámadó repülőgépbe terveztek, és már sorozatban gyártottak. Az Szu-2 program leállítása után kb. 1000 darab volt belőle raktáron.
A szovjet légierő vezetése 1939-ben pályázatot írt ki egy új vadászrepülőgép tervezésére, amivel a kiöregedő Polikarpov I-16-os és I-153-asokat kívánták leváltani. Szemjon A. Lavocskin Vlagyimir P. Gorbunovval és Mihail I. Gudkovval közösen a pályázatra még ugyanebben az évben megtervezte előbb a LaGG-1, majd a LaGG-3 prototípusát.
A különleges, Horten Ho-229 csupaszárny gép után térjünk most vissza a szovjet második világháborús repülőgépekhez, elsőként vegyük górcső alá a Jakovlev-féle vadászgépeket.
Na, véget ért a (rövid) nyaralás, az IL-2 'Sturmovik' után következzék egy valóban különleges repülőgép, a csupaszárny Horten IX. A Horten típusjelzés a kevésbé ismertek közé tartozik. Ez érthető abból a szempontból, hogy a Horten jelű gépek sohasem kerültek harci alkalmazásba, sorozatgyártásuknak pedig véget vetett Németország összeroppanása. Méltatlan azonban az ismeretlenség, ha figyelembe vesszük, hogy a csupaszárny repülőgépek forradalmi — és ma is használt — ötletét először ők ültették át sikeresen a gyakorlatba.
A 99. poszt után századikként nézzük most meg, hogy az eltelt majd háromnegyed évben milyen témákban tettünk fel posztot ide a blogra. Ártani nem árthat. (A felső nyolc téma- körre kattintva pedig az állandó oldalakra felkerült ismertetők láthatók, olvashatók.)
Még sokan emlékezhetnek a géptípus háború alatti és utáni dicsőítésére. Ez volt a „sztálini sólymok" legnagyobb számban gyártott gépe, az egyedülálló "fekete halál", melytől a németek annyira rettegtek; a német harckocsik – a propaganda szerint azonnal elbújtak, ha az IL-2-es árnyékát meglátták. Mára már azonban orosz források is beismerik, hogy a gép bár valóban jelentős károkat okozott a németeknek, de jóval nagyobbat magának a szovjet légierőknek.
