A tárgyi maradványok és hivatalos jelentések mellett a '90-es években nyilvánosságra kerültek olyan dokumentumok, amelyeket Sztálin magánarchívumában találtak meg. Ezek egyike (az 553. számú titkos dosszié, eredeti, géppel írt kézirata 414 oldal, a címe: Hitlerről), amelyből a Stern 1997 áprilisában…
Hitler öngyilkossága 1. - Eltitkolt valóság [226.]
A Führernek minden ismert adat és jel szerint nemcsak fizikai, de szellemi állapota is egyre romlott. 1944-1945 folyamán katonai lépéseiben már nem lehet felfedezni a realitásérzék minimumát sem. Képtelen volt szembenézni a valósággal, és attól teljesen elrugaszkodva tervezgette úgynevezett akcióit.…
Történetek - A reimsi "előkészületi" kapituláció [225.]
A III. Birodalom az utolsó napokban igyekezett biztosítani Hitler politikájának folytatását. Németország kapitulációja – bár a szövetségesek közötti bizonyos súrlódások kísérték – azonban megakadályozta, hogy Dönitz és kormánya ténylegesen is átvegye a hatalmat.
Németország kapitulációja, 1945 májusa [224.]
Még el sem csendesedtek a harcok Berlinben, amikor Dönitz tengernagy plöni főhadiszállásán megalakult az ideiglenes kormány. A német hadsereg azonban már nem volt képes szervezett ellenállásra, a birodalom védelme már csak szétszórt, bár néha igen heves harcok sorozata volt. A hadsereg maradványai…
És ismét a paktumról [210.]
„Jóllehet éveken át vödörszám öntöttük egymás fejére a szart, most minden okunk megvan rá, hogy felhagyjunk a viszálykodással” – közölte Sztálin 1939 őszén a Moszkvába hívott német külügyminiszterrel. Ribbentrop visszaemlékezése szerint a szovjet diktátor tósztot is mondott, és nem győzte Hitlert…
Történetek - Schellenberg visszaemlékezése [207.]
Sztálin megölésének ügyét a III. Birodalom vezetői nagyon a szívükön viselték. Három éven át mindent megtettek, hogy merényletet szervezzenek korábbi szövetségesük ellen. Schellenberg visszaemlékezéseiben ír arról, hogy miképpen tervezték a Sztálin elleni merényletet. Egészen szürreális, ahogy az…
Merényletek Sztálin ellen [206.]
Sztálin egész uralkodása alatt rettegett a merényletektől. A szovjet levéltárakból ugyan még nem kerültek elő olyan dokumentumok, amelyek bizonyítanák, hogy a közvetlen környezetéből bárki is az életére tört volna, de annak vannak nyomai, hogy az orosz vezető likvidálására már a háború előtt – az…
Ki kicsoda - Joszip Broz Tito (1892-1980) [181.]
A tuhelji plébánia anyakönyve szerint Josip Broz 1892. május 7-én született az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó horvátországi Kumrovecben, egy népes, de szegény család fiaként. Születésével kapcsolatban azonban mintegy tízféle dátum létezik, melyek közül a Tito-kultusz idején május…
Történetek - Görögország és Churchill [177.]
1943 végén Teheránban Churchill még azt remélte, hogy Sztálint kísértésbe lehet vinni földközi tengeri akciókkal és a Dardanellák újbóli megnyitásával. Nem lehetett, Sztálin a második front megnyitásához ragaszkodott. Korábban a Churchill és a brit vezérkar által képviselt balkáni partraszállás…
Történetek - Churchill, Sztálin és a százalékok [176.]
1944. október 9-én, hétfőn Churchill repülőgépe leszállt Moszkvában. A brit miniszterelnök még aznap estére találkozót kért Sztálintól. A marsall titkársága a főnökük munkarendjében szokásos este tíz órai kezdést javasolta. Mielőtt elindultak volna a Kremlbe, Lord Moran, Churchill háziorvosa szerint…