Sztálin megölésének ügyét a III. Birodalom vezetői nagyon a szívükön viselték. Három éven át mindent megtettek, hogy merényletet szervezzenek korábbi szövetségesük ellen. Schellenberg visszaemlékezéseiben ír arról, hogy miképpen tervezték a Sztálin elleni merényletet. Egészen szürreális, ahogy az RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) VI. Ügyosztályának, a politikai hírszerző szolgálatnak a vezetője és a náci Németország külügyminisztere erről beszél.

Balról jobbra: Heinrich Müller, a Gestapo vezetője, Reinhard Heydrich
és Walter Schellenberg 1941 szeptemberében

Még egy dolog, Schellenberg — mondta Ribbentrop —, szeretnék önnel megbeszélni egy rendkívül fontos kérdést. Az ügy a lehető legszigorúbb titoktartást követeli — a Führeren, Bormannon és Himmleren kívül senki nem tud róla. Átható tekintettel nézett rám és így szólt: — Likvidálnunk kell Sztálint. Fejbólintással válaszoltam, nem tudtam, mit mondjak. Ribbentrop elmagyarázta, hogy a szovjet állam egész hatalma egyetlen ember, Sztálin képességein és politikáján alapul. Ezután hátat fordított nekem, és az ablakhoz ment.

— Mondtam a Führernek, hogy Németország érdekében kész vagyok feláldozni magam. Szerveznek egy konferenciát Sztálin részvételével, és az én feladatom lesz, hogy agyon- lőjem a szovjet vezért. — Egyedül? — kérdeztem. Hirtelen felém fordult: — Ugyanezt kérdezte a Führer ís. Egy ember képtelen ezt végrehajtani. A Führer megkért, hogy jelöl- jem meg a társamat, és én az ön nevét adtam meg. Hitler utasított, hogy beszéljem ezt meg önnel. Biztos abban, hogy ön kidolgozza a terv gyakorlati részleteit. Tudja — foglalta össze Ribbentrop — ez a valódi oka annak, amiért idehívattam.

Nem tudom, milyen képet vághattam akkor, de bizonyára nem volt túl intelligens az arckifejezésem. Kutyaszorítóba kerültem, teljesen megzavarodtam. Ribbentrop mindent pontosan kigondolt, és elkezdte tervét részletezni. Egy ilyen konferencia idején a bizton- sági intézkedések nagyon szigorúak, így kézigránátot, vagy pisztolyt nem lehet bevinni a konferenciaterembe. Hallotta azonban, hogy a műszaki részlegem szerkesztett egy töl- tőtollba rejthető pisztolyt, amelyből normális méretű lövedéket lehet kilőni meglehetős pontossággal 6-8 méterre. A pisztolyt úgy készítették el, hogy egy felületes szemrevé- telezés nem fedi fel a tényleges funkcióját. Ezért egy ilyen tollat, vagy valami hasonló tárgyat kell becsempészni a konferenciaterembe, és akkor már csak egy biztos kézre lesz szükség. [...] Később soha többé nem említette ezt a dolgot. Helyette Himmler tette ezt meg, aki határozottan elégedett volt a válasszal, amit akkor Ribbentropnak adtam.

Ugyanakkor a Hitlerrel folytatott további beszélgetések során Himmler azt javasolta, hogy valami olyasmit lehetne végrehajtani, amit Ribbentrop ajánlott. Szakértőink szer- kesztettek egy speciális berendezést Sztálin meggyilkolására. Ez egy adag felerősíthető robbanómasszából áll, és távolról egy sárdarabnak látszik. Sztálin kocsijához kellett volna rögzíteni. A tapadótöltet rádióhullámokkal irányítható gyújtószerkezettel volt ellátva, és olyan erős volt, hogy abból az autóból, amelyiken kipróbáltuk, nem sok maradt. A töltetet automatikusan kibiztosító rövidhullámú adó cigarettásdoboz nagyságú, és URH sávon 7 km-en belül működött. (Walter Schellenberg emlékiratai)

SCHELLENBERG, Walter (1910–1952) Német jogász, hírszerző, SS-tábornok. Fiatalon kapcsolatba került a náci mozgalommal, 1933-ban belépett a pártba és az SS-be. Ezután röviddel beszervezi a titkosszolgálat, ahol Heydrich bizalmasaként szédületes karriert fut be. Dolgozik a belföldi kémelhárításnál és a külföldi hírszerzésnél is. 1944-től a feloszlatott Abwehr bizonyos funkciói is irányítása alá kerülnek, így ő vezeti az egységes hírszerzést és elhárítást. A háború végén Himmler utasítására tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel, de a megbeszélések eredménytelenek maradnak. 1949-ben háborús bűneiért börtönbe került, de 1950-ben szabadlábra helyezik. Súlyos betegségben hunyt el Olaszországban. (Forrás: bibl.u-szeged.hu)