Az Atlanti-óceánon 1941. május 27-én süllyedt el a német haditengerészet büszkesége, a Bismarck csatahajó, amely első harci bevetésének kilencedik napján esett áldozatul a brit flottának. Az első német birodalmi kancellár nevét viselő hadihajó Bresttől 450 mérföldre, nyugatra merült a hullámsírba…
Bismarck csatahajó - részletesebben [286.]
Az 1939-ben vízre bocsátott Bismarck és testvérhajója, a Tirpitz nemcsak a német flotta, hanem a kor legmodernebb, legütőképesebb egységeinek számítottak. Elkészültük idején a világ legnagyobb csatahajói voltak. Sebességük meghaladta a korabeli brit csatahajók csúcssebességét, fegyverzetük pedig…
Német törpe tengeralattjárók [285.]
Amíg a hagyományos méretű és osztályú német tengeralattjárók tevékenysége sikeres volt, és azok harcai Németország partjaitól gyakran több ezer kilométerre folytak, a haditengerészet vezetése folyamatosan elutasította hajógyárak egy-két személyes egységekről szóló terveit, nem mutattak érdeklődést a…
Befejezetlen U-boat projektek [282.]
A korábban ismertetett XXI-es és XXIII-as új típusú tengeralattjárók mellett még számtalan megvalósulatlan terv is született Németországban – 1933-tól kezdve, egészen a háború végéig. A Kriegsmarine különféle tengeralattjáró-terveket rendelt meg speciális műveletekhez, vagy a már meglévő U-bootok…
Új német tengeralattjárók [281.]
… és egy megkésett újítás.
A tengeren vívott harc elsősorban a haditechnika harca volt. Ha az új német tengeralattjárók pár évvel korábban készülnek el, a szövetséges konvojok valóban drámai helyzetbe kerülhettek volna. De az atlanti-csatában bekövetkezett 1943-as fordulat már megmutatta az U-Bootwaffe gyengéit. A víz alá…
Háború a tengeren II. [280.]
A szövetséges hajók elleni harcban a gyorsan fejlődő német tengeralattjáró-flotta, az U-Bootwaffe játszotta a döntő szerepet. 1940-ben a németek 54 új búvárnaszádot vetettek be, 1941-ben 202-t, 1943-ban pedig már 290-et. Tengeralattjáróik hadműveleti lehetőségeit jelentősen megnövelte az 1940…
Háború a tengeren I. [279.]
Miközben keleten Németország lerohanta Lengyelországot, nyugaton — bár Franciaország és Anglia is hadat üzent a Harmadik Birodalomnak — a fronton egészen 1940. április 9-ig, Dánia és Norvégia megtámadásáig csend volt, tényleges harci események nem történtek.
Nem így a tengeren, ahol a…
A skandináv országok 1944/45-ben [255.]
A skandináv országok igen eltérő szerepet játszottak a második világháborúban. Politikai berendezkedésüktől függetlenül a háború végén megsokszorozták erőfeszítéseiket, hogy biztosítsák szuverenitásukat. Svédországnak sikerült megőriznie semlegességét.
Rablott műkincsek nyomában [254.]
A III. Birodalom urai sajátosan viszonyultak a művészethez. Hitler hatalomra kerülése után a művészet az ideológiai eszközévé, egyúttal fontos devizaforrássá is vált; szívesen hoztak létre saját gyűjteményt — leggyakrabban magánkollekciók kifosztásával — olyan alkotásokból, amelyek megfeleltek az…
A nürnbergi per [253.]
Az Egyesült Államok főügyésze, Robert Jackson 1945. november 20-án nyitotta meg a náci vezetők perét a nürnbergi Igazságügyi Palotában. A III. Birodalom huszonkét vezetője fölötti ítélkezés 315 napig tartott; az észak-bajorországi város, a nemzetiszocializmus bölcsője egyben bukása színterévé és…