Az 1939-ben kitört fegyveres konfliktusban soha nem látott pusztítás vette kezdetét, amely során világszerte mintegy hatvanmillióan vesztették életüket a világméretű konfliktus évei alatt. Íme a második világháború tíz legvéresebb ütközete.

Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott)
A szövetségesek Németország és Olaszország ellen vívott csatája a világháború egyik legnehezebb ütközete volt. A monte-cassinói kolostor elfoglalásával megnyílt a szövetsé- gesek előtt az út Róma felé. A németek egyik fő védelmi vonalát (Gusztáv-vonal) képező bencés apátság körül hónapokig heves harcok dúltak. A szövetséges repülőgépek ugyan romhalmazzá bombázták az 1400 éves kolostort, de nem jutottak tovább. Mivel a további ellenállás lehetetlen volt, Albert Kesselring parancsot adott a német csapatok visszavonu- lására. Róma elfoglalása hatalmas árat követelt, legalább 125 ezren vesztették életüket a harcokban, de egyes becslések 185 ezerre teszik az áldozatok számát.

Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369)
A Bulge-i csata a második világháború utolsó nagyobb német offenzívája volt a nyugati fronton. Más néven ardenneki offenzívának (die Ardennenoffensive) is hívják, amely Belgi- um, Luxemburg és Franciaország sűrű erdő borította területét fedte le. A németek célja az volt, hogy elvágják a szövetségeseket, közben elfoglalják Antwerpent, majd megsem- misítsék a maradék erőket. A terv azonban kudarcba fulladt, annak ellenére is, hogy a németek számbeli fölényben voltak, az offenzívát pedig a legnagyobb titokban tervezték meg. Az időjárás jobbra fordulása ugyanis végül lehetővé tette, hogy a szövetségesek bevessék a döntő fölényben levő légierejüket. Összesen 800 ezren vettek részt az ütkö- zetben, és ez volt az a csata, amelyben az amerikaiak a legnagyobb számban vettek részt.

Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer)
Soha nem csapott össze annyi páncélozott harci jármű, mint a szovjetek számára a keleti fronton döntő győzelmet hozó kurszki ütközetben, de az összecsapás arról is nevezetes, hogy itt halt meg a legtöbb ember egy nap alatt légi csatában. A szovjeteket jóval koráb- ban figyelmeztették a német csapatok támadására, ezért a Vörös Hadseregnek volt ideje felkészülni a csatára. A nagy kiterjedésű, jól megtervezett aknamezőkre, páncéltörő fegy- verekre, és a körülbelül 250 kilométer mélységű védelemre építve a szovjetek sikeresen visszaverték a németek offenzíváját, majd ellentámadásba lendültek. A becslések 257 és 388 ezer közé teszik a csatában elesettek számát. számát.

Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer)
Harkov Ukrajna egyik stratégiai fontosságú városa volt, ahol súlyos harcok dúltak 1941 őszén; a várost ekkor a németek foglalták el. A következő évben a Szovjetunió offenzívát indított, amelynek célja Harkov visszavétele volt. Az ereje teljében levő német hadsereg azonban sikerrel visszaverte a Vörös Hadsereg offenzíváját és ellentámadást indított. A Wehrmacht három szovjet hadsereget is bekerített, amelyeket megsemmisített, megölve 280 ezer szovjet katonát és elpusztítva 680 tankot.

Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)
Luzon, a Fülöp-szigetek második legnagyobb szigete stratégiai elhelyezkedése miatt volt fontos az Egyesült Államok számára. Különösen MacArthur tábornok értékelte úgy, hogy a sziget visszaszerzése a japánoktól kulcsfontosságú, de a támadásra három évet kellett várni, és csak 1945-ben indulhattak meg az amerikai csapatok. Mikor azonban az ameri- kaiaknak sikerült visszafoglalniuk a szigetet, nem várt ellenállásba ütköztek Japán kami- káze pilótái részéről. Főleg a japánok oldalán volt magas az áldozatok száma, akik még február 11., azaz Manila bevétele után is ellenálltak.

Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer)
Alig ért véget a dániai és a norvégiai hadjárat, mikor újra támadást indított a német had- erő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül Franciaország ellen, amivel véget ért a "furcsa háború". Habár nagyjából egyenlő erőkből álltak felek, a Harmadik Biroda- lomnak sikerült lerohannia Franciaországot, amelyet brit expedíciós csapatok segítettek. Ennek az volt az oka, hogy a németek jobb kiképzésben részesültek és a harctéri kommu- nikációjuk is jobb volt. A szövetségesek abban is tévedtek, hogy a Maginot-vonal fel tudja tartóztatni a németeket; a Wehrmacht Belgiumon és Luxemburgon keresztül támadott, a legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát.

Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer)
A stratégiai fontosságú észtországi Narva véres harcoknak lehetett tanúja a fél éven át húzódó, a Wehrmacht és a Vörös Hadsereg közötti összecsapások során. A II. világhá- ború történetének egyik legintenzívebb ütközetében az áldozatok közül a legtöbbet a szovjetek voltak kénytelenek elkönyvelni, akik a német ellentámadásban estek el. A har- cok végeztével Hitler az összes katonáját kivonta Észtországból, Narva egy rövid ideig tartó függetlenség után ismét a szovjetek kezére került.

Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)
Moszkva megvédése a németektől a világháború egyik fordulópontja lett. Hitler azt hitte, hogy ha sikerül elfoglalnia Moszkvát, azzal megtöri a szovjeteket. Nem így történt. A jól irányított szovjet ellenállás — amelyet a Szibériából érkező csapaterősítések tettek még erősebbé — mellett az időjárás viszontagsága — így a mínusz harminc fokos tél — is a szovjeteknek kedvezett. Ezért a németek hamarosan lemondtak arról, hogy bevegyék a várost. Az áldozatok száma mindkét oldalon magas volt: a szovjetek legalább 650 ezer embert vesztettek, míg a németek 155 ezret.

Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745)
A második világháború utolsó nagyobb európai offenzívája a berlini csata volt, amely véget vetett a Harmadik Birodalomnak és elhozta a háború végét. A nyugati irányba törő Vörös Hadsereg keletről és délről támadott, ami - az északról jövő harmadik csapással együtt — óriási pánikot okozott a tapasztalatlan katonákból álló német védelemben. A szovjetek 1945. április 30-án vették be a Reichstagot, ami az ellenállás végét is jelentette.

Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)
Az 1925-től 1961-ig Sztálin nevét viselő városban 1942. augusztus 25-én hirdeték ki ost- romállapotot, amikor kezdetét vette a Vörös Hadsereg és a Wehrmacht közötti csata. A több hónapos ütközet a szovjetek győzelmével végződött, egyúttal fordulópontot jelen- tett a világháború menetében. A csata — amely a történelem talán legvéresebb csatája volt —- Sztálingrád német ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és a szovjet ellentámadással és súlyos német vereséggel zárult.

(Forrás: múlt-kor)