Az angolok 1938-ban építették meg első kísérleti könnyűhelikopterüket, a Weir W.5-öst, amely nyolcvanórányi tesztrepülést végzett. Ez volt a világ első kétüléses forgószárnyas gépezete. A másodikat a német Anton Flettner készítette el: az Fl-282 Kolibri első példá- nya 1940 júliusában készült…

A két darab torpedó hordozására képes Biber (Hód) elődjeinél lényegesen nagyobb, 6,5 tonnás zsebtengeralattjáró volt, amelyet eredetileg egy fős személyzettel terveztek, de a sorozatgyártás során áttértek a kétszemélyes kabin beépítésére. A jármű szükség esetén képes volt 30 méternél mélyebbre…

Az ún. Crab-aknaszedő tulajdonképpen egy Sherman-harckocsi volt, amelynek egy lapátos forgódob volt az elejére szerelve, és a földnek ütődő, forgó lapátok felrobban- tották a beásott aknákat. A harckocsi elődjét az angolok már Afrikában kipróbálták – egy dél-afrikai mérnök tervei alapján forgódobbal…

A CDL (Canal Defence Light – csatornavédő-fényszóró – álcázásként kapta ezt a nevet) alapötlete az volt, hogy az éjszakai harcmező megvilágítására egy harckocsi tornyát nagy teljesítményű fényszóróval váltják fel. Az ötletet először a 30-as években vetették fel, és 1939-re fényszóróval felszerelt…

A rőzseköteg fektetőt az ókorban is használt, ősi ostromeljárás alapján fejlesztették ki, hogy árkokkal szabdalt, vagy vizes terepen lehetővé tegyék a harckocsik, illetve más jár- művek mozgását. A gödrök feltöltésére rőzsekötegeket, vagy zsákvászonból és karókból összeállított szőnyeget használtak,…

A brit hadsereg első hídvető harckocsiját már az I. világháború végén előállította, és folyamatosan kísérletezett ilyen eszközökkel, mert tisztában volt azzal, hogy szükség van egy olyan harcjárműre, amely lehetővé teszi a különféle akadályok leküzdését. Az első Armoured Ramp Carrier (páncélozott…

A Fieseler Fi 103R voltaképpen a V-1 szárnyasbomba pilótakabinnal ellátott, kézi vezér- lésű változata volt. A gép megépítésének okait illetőleg eltérő álláspontokat képviselnek a szakértők. A nem kevés drámai színezettel bíró változat szerint a Fi 103R a német hadvezetés egyik utolsó, kétségbeesett…

A Vergeltungswaffe 1 (1. megtorlófegyver, V-1) kifejlesztésének kulcsa a megfelelő hajtómű megtalálásában rejlett. Ennek munkálatai az 1920-as évek végére nyúltak vissza, lehet- séges hadi alkalmazását 1938-tól kezdték vizsgálni. Magának a "szárnyas bombának" a munkálatai 1942 nyarán kezdődtek.…

Az Ohkát (Cseresznyevirág) – amerikai gúnyneve Baka (bolond) – eleve kamikaze beveté- sekhez tervezték, melytől a japán hadvezetés azt várta, hogy megfordítja a háború menetét, és megtöri az ellenség harci morálját. Az Ohka a szó legszorosabb értelmében ember vezette repülőbomba volt. Ennek…

1943-ban indult a fejlesztése a Weisz-Manfréd gépgyárban, 1944 közepére elkészültek a harckocsi prototípusával. A 38 tonnásra tervezett Tashoz nagyobb teljesítményű motorra volt szükség, de csak a Turán motorja állt rendelkezésre. Ezért két darab 260 LE-s Turán motor került beépítésre párhuzamosan,…