A II. világháború fegyverei, járművei

80 cm Dora/Schwerer Gustav vasúti ágyú [138.]

2019. február 08. - Habitus

Két éve, első posztként írtunk a 600 mm-es Gerät 040 Karl önjáró mozsárágyúról. Most ejtsünk pár szót a német vasúti tüzérségről is: kezdjük talán a II. világháború során alkalmazott ágyúk legnagyobbikával a 80 cm kaliberű Dora (Schwerer Gustav vagy Gustav Gerät) vasúti ágyúval. És ezzel együtt rögtön bele is botlottunk egy problémába: több forrás szerint két ilyen fegyvert építettek a németek*. Más forrás szerint viszont csak egyet, a Dora-t, és ezt a katonák neveztek el Schwerer Gustavnak, azaz Nehéz Gusztávnak.

80cm-dora3sz.jpg

Tovább

Ki kicsoda - Szemjon Tyimosenko (1895-1970) [137.]

tyimosenko1940.jpgSzemjon Konsztantyinovics Tyimosenko egy ukrán parasztcsaládban született, a dél-besszarábiai Fur- manivka faluban. 1915-ben besorozták a cári seregbe és a frontra küldték, ahol a lovasság kötelékében harcolt. Az 1917-es oroszországi forradalom kitörése után a bolsevikokhoz csatlakozott; 1918-ban tagja lett az újonnan felállított Vörös Hadseregnek, majd 1919-ben a kommunista pártnak.

A polgárháború alatt a lovasságnál parancsnok, több fronton is harcolt. A legjelentősebb ütközet, amiben részt vett a caricini-csata volt (Caricin később a Sztá - lingrád nevet kapta), itt ismerkedett meg – csakúgy mint Vorosilov – és barátkozott össze Sztálinnal. Ez magyarázza fényes pályafutását, amely Sztálin hata- lomra jutása után indult el.

Tovább

Ki kicsoda - Kliment Vorosilov (1881-1969) [136.]

kliment_vorosilov.jpgKliment Jefremovics Vorosilov 1881. február 4-én orosz szegényparaszti családba született az ukrajnai Verhnyeje (más forrás szerint Volcsarajovszka) nevű falujában, édesapja vasúti pályaőr volt. Csak két évig jár iskolába, már 10 éves korában dolgozni kezd a Donyec-Jurjevai Kohászati Társaságnál.

Itt kapcsolatba kerül a helyi szociáldemokrata szer- vezettel. Letartóztatják, és hiába engedik szabadon, ettől kezdve alig tud elhelyezkedni; majd 1902-től mozdonygyári lakatos Luganszkban. 1903-ban csat- lakozik a bolsevik párthoz, az 1905-ös forradalom alatt, amikor egy mozdonygyári munkásközgyűlés elnöke lett, letartóztatják, de néhány hónap múlva szabadon bocsátották. Küldöttként részt vesz az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt stock- holmi (1906) és a londoni (1907) kongresszusain.

Tovább

A Vörös Hadsereg 1939 körül [135.]

A Trockij által létrehozott Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg a Szovjetunió hatalmának bázisa. Egyrészt Sztálin állandóan fejleszti és korszerűsíti, másrészt viszont az ideológiai tisztogatások csökkentik operatív értékét. Az 1939. második felében, Európában egyre inkább megfigyelhető fegyverkezési verseny egyik éllovasa a Szovjetunió.

vh1.jpg

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója a Vörös téren

Tovább

A „téli háború” - 1939/40 [134.]

1939-ben, a balti államok bekebelezése után Sztálin Finnországtól is területeket követelt, főleg a Karéliai-földnyelven, valamint a Finn-öböl partján. A követelések legfőbb oka Leningrád biztonságának növelése volt; a szovjet-finn határ akkoriban a várostól alig 30 km-re húzódott. A szovjetek más, nagyobb kiterjedésű, jóval északabbra fekvő és nagyrészt kihasználhatatlan területeket kínáltak cserébe. A finnek igyekeztek elhúzni a tárgyalásokat, és végül is nem írták alá a területi engedményekről szóló okmányokat. 

teli_haboru_map1.jpg

Sztálint pofonként érte a finn visszautasítás, és a Szovjetunió 1939 novemberében megtámad- ta Finnországot. Az agresszió, amelynek során a finnek bámulatra méltó példáját adták a hazaszeretetnek, a II. világháború egyik fontos epizódja.

Tovább

A balti államok 1939/40-ben [132.]

A Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt paktum titkos záradékának értelmében nem csak Lengyelország, hanem a balti államok sorsát is hosszú évekre meghatározta. Litvániának, Lettországnak és a távolabbi északon fekvő Észtországnak elenyésző lehetősége volt arra, hogy szembeszálljon az ellenséges hatalmakkal.

molotov-ribbentrop_map1.jpg

Európa tervezett és tényleges felosztása a Molotov – Ribbentrop paktum szerint, későbbi kiigazításokkal 

Tovább

Ki kicsoda - Leon Degrelle (1906-1994) [131.]

degrelle.jpgKatolikus családban született 1906-ban egy belga kisvá­rosban, Bouillonban. Már gimnazista korában Charles Maurras, a monarchia és abszolu­tizmus francia teoretikusának hatása alá került; 1924-ben belépett a Belga Katolikus Ifjúság Egyesületébe. A löweni egyetemen folytatott tanulmányai idején a katolikus rohamcsapatok élén számos, az „istentele- nek" ellen szervezett utcai akcióban vett részt, de jogi tanulmányait soha sem fejezte be.

1930 őszén Degrelle egy kis katolikus kiadó, a „Rex" igazgatója lett; vezetésével a vállalat villámgyor­san növekedett. 1933-ban már két heti- és két napilappal rendelkezett. Ekkor alapvető fordulat következett be Degrelle meggyőző­désében: lapjai hevesen támad- ták a Degrelle véleménye szerint „vénekkel teli" és „programjában túl archaikus" belga katolikus pártot.

Tovább

Ki kicsoda - Erich Hartmann (1922-1993) [130.]

eric_hartmann.jpgErich Alfred „Bubi” Hartmann, minden idők legered- ményesebb (352 légigyőzelem) vadászpilótája 1922. április 19-én egy Stuttgart melletti kis faluban, Weis- sachban szü­letett. Kisgyermekkorától szenvedélye- sen érdeklődött a repülés iránt, 15 évesen már két oklevéllel is büszkélkedhetett: vitorlázórepülő-pilóta és a Hitlerjugend területi vitorlázóokta­tója volt.

1937-ben, amikor a III. Birodalomban már egyre töb- bet beszéltek az esetleg lehetséges háborúról, Erich Hartmann még csak 15 éves volt, és kizárólag sport- sikerei érdekelték. Iskolai tanulmányait 1940-ben fejezte be és azonnal a Luftwafféhoz került. Először Neukehrenben külön­böző pilótaiskolákat végzett; az egykori műrepülő bajnok, Hohagen irányításával ta- nulta meg mesterien kezelni a Messerschmitt Bf 109-et, és ez lett a személyét övező legenda alap­ja.

Tovább

Ki kicsoda - Winston Churchill (1874-1965) [129.]

churchill1.jpgAz egyik legnagyobb angol név viselője, Sir Winston Leonard Spencer Churchill, Malborough hercege a II. világháború kitörésekor 65 éves volt, és igen hosszú, változatos politikai pályára tekinthetett vissza. Pálya- futása 1900-ban kezdődött, amikor a Konzervatív Párt támogatásával alsóházi képviselővé választot- ták. Kilencszer volt miniszter, vezette a belügyi, a tengerészeti, a hadügyi és a pénzügyitárcát.

Útja a miniszterelnöki székhez sikereken és bukáso- kon át vezetett. Tekintélye a harmincas évek végén zuhant a legmélyebbre; de fellépése az appeasement (Chamberlain megbékítési politikája) és a müncheni szellem ellen segítették a bizalom visszaszerzésében. A háború kitörésekor tengerészeti miniszterként vett részt a háborús kormány megalakításában.

Tovább
süti beállítások módosítása
Mobil