Bár az angolok eredetileg a Balkánon szerettek volna partra szállni, a Sztálin által már régóta szorgalmazott második frontot a szövetséges erők — elsősorban amerikai nyomásra —, végül mégis az észak-franciaországi Normandiában nyitották meg. Az ún. Overlord-hadműveletet máig az egyik legnagyobb katonai hadműveletként tartják számon, amelyben közel 3 millió katona mellett, 10 ezer repülőgép, 7 ezer hajó és sokszáz páncélos vett részt. Csak június 6-án körülbelül 150 ezer katonát tettek partra a szövetséges erők. A folytatás azonban korántsem ment olyan zökkenőmentesen, mint ahogy elképzelték.

A vadászgépek az I. világháború alatt jelentek meg, a bombázógépek széleskörű harcászati alkalmazása viszont teljesen új fejezetet nyitott a katonai légierő történetében. Az 1920-as években sok katonai teoretikus, közöttük a brit Trenchard és Groves tábornok, az amerikai Mitchell tábornok és az olasz Douhet tábornok úgy tartotta, hogy a bombázók a gazdasági infrastruktúra megsemmisítésével és a polgári lakosságra mért csapásokkal önállóan is térdre kényszeríthetik az ellenséget. „Két fontos tényezővel van dolgunk: a lelki és az anyagi hatással, és mindkettőt a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni."

Az I. világháború után beköszöntött a repülés kora, és ez meghatározta az 1939-45-ös háború stratégiáját. „A Luftwaffe feladata: Megakadályozni az ellenséges légierő beavatkozását, leküzdeni a partraszállási helyeket veszélyeztető parti erődítményeket, megtörni az ellenséges szárazföldi csapatok kezdeti ellenállását, és szétverni a felvonuló tartalékokat. Ehhez a légierő egyes kötelékeinek a lehető legszorosabban együtt kell működniük a partra szállt csapatokkal" — szól Hitler 1940. július 16-án kiadott 16. sz. utasítása.

1897. október 29-én a Rajna-vidéki Rheydt-ben, egy többgyermekes katolikus családban született. A csontvelőbetegségben szenvedő, gyenge fizikumú fiú sántított az egyik lábára; és 165 centiméteres magassága miatt töpörödött németnek csúfolták gyermekkorában. A testi hibája miatt kialakult beteges kisebbségi komplexusát csak a tanulásban elért sikereivel tudta kompenzálni.

Katolikus egyházi iskolába járt, majd a gimnáziumot Rheydtben végezte. Miután az érettségit 1917-ben évfolyamelsőként letette, a jezsuitáknál tanult, majd a bonni, würzburgi, valamint a freiburgi egyetemen irodalmat és filozófiát hallgatott. 1922-ben a heidel- bergi egyetemen irodalomból doktorált. Egye­temis- taként írói ambíciói voltak, de minden írói próbálko- zása kudarccal végződött.

1943 tavaszán fokozódnak a szövetségesek hadászati támadásai. Szinte naponta bombázzák a német városokat és ipari létesítményeket. A Luftwaffe pedig nem bír az ellenséges gépek tömegével, ami mély belső válságot idéz elő. A Luftwaffe hatalmas veszteségeket szenved, különösen a sztálingrádi és a tunéziai csatában.

Az 1941-es hadműveletek befejeztével a Jugoszláv Királyságot szétdarabolták. Jelentős részét a III. Birodalomhoz és Olaszországhoz csatolták, egy kisebb részét Magyarország és Bulgária vette vissza. Két csatlósállam is létrejött: a független horvát állam és Szerbia.

A tuhelji plébánia anyakönyve szerint Josip Broz 1892. május 7-én született az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó horvátországi Kumrovecben, egy népes, de szegény család fiaként. Születésével kapcsolatban azonban mintegy tízféle dátum létezik, melyek közül a Tito-kultusz idején május 25-ét ünnepelték hivatalosan.

A családi házból 15 évesen elkerülve pincérkedésből és lakatosmunkákból tartotta fent magát. Előbb Bécsújhelyen dolgozott, majd Németországban a Benz cégnél, mielőtt a Daimler tesztvezetője lett. 1914-ben — még az első világháború kitörése előtt — mint az Osztrák-Magyar Monarchia alattvalójának, be kellett vonulnia a hadseregbe. Galíciában megse- besült, orosz fogságba esett, megszökött, majd a bolsevik párt tagja lett.

Az első világméretű konfliktus némelyik szakaszát a bombázások döntötték el. Az akkori hadműveletek azonban semmiben sem hasonlítottak a húsz évvel későbbiekhez. A szövetséges hatalmak második világháborús győzelmét meghatározó stratégiai bombázás taktikájának fejlődéséhez — a számos bírálat mellett — nagymértékben hozzájárult Douhet olasz tábornok.

A második világháború egyik fontos témája a szövetséges – és benne az amerikai – légierő bombatámadásai az európai kontinens ellen, hiszen ekkor formálódott ki az amerikai légierő mind a mai napig érvényben lévő stratégiája és harci módszere. A súlyos veszteségek és az elhúzódó háború miatt az amerikai közvélemény ugyan sokszor bírálta a bombázások hatékonyságát és hasznosságát, a háború végén a németek mégis a stratégiai bombázást tették az első helyre, amikor vereségük fő okát keresték. 1945 januárjára akkora káosz uralkodott Németországban, hogy az a szövetségesek inváziója nélkül is összeomlott volna.

A bombázások egy éve sújtják a III. Birodalmat. A légitámadások 1943-ban, a casablancai konferencia után fokozódnak. A Németország elleni légitámadások fontossági sorrendjét a szövetségesek casablancai konferenciáján határozták meg 1943 januárjában. Ez a következő volt: tengeralattjáró-támaszpontok; a német repülőgépipar; a fontosabb közlekedési csomó- pontok; olajfinomítók és üzemanyaggyárak; és a hadianyagot előállító üzemek.