A 24 személyes repülőcsónakot 1937-ben tervezték, és eredetileg a Berlin-New York útvonalra szánták. Később áttervezték nagy hatótávú tengerészeti felderítőgéppé, és a második világháború legnagyobb repülőcsónakjaként lépett szolgálatba. A nyolc proto- típus egyike 1940 szeptemberében repült…
A Blohm und Voss Bv-141-est harcászati felderítésre tervezték. A repülőgép szokatlan, aszimmetrikus formájáról volt nevezetes. A teljes egészében üvegezett pilótafülke a szárny jobb oldalára, míg a törzs, a motor és a vezérsíkok a bal oldalára került.
Az első három prototípus 1938 februárjában…
A tengerészeti felderítő repülőcsónak prototípusa még mint Ha-138 repült, három Jun- kers Jumo 205D dízelmotorral. 1938-ban, amikor a Hamburger Flugzeugbaut (Hamburgi Repülőgépgyár) átvette a Blohm und Voss cég, a típust teljesen áttervezték. Ezután hat Bv-138A-0 repülőcsónak készült el, az első…
1936-ban a német haditengerészet letette első repülőgép-hordozójának tervét a had- vezetés elé. A Graf Zeppelin építése bár megkezdődött, de a hajó soha nem készült el, viszont a légügyi minisztérium még 1936-ban pályázatot írt ki a repülőgép-hordozóról bevethető, többfeladatú, rövid fel- és…
Miközben szorgosan töltögetjük fel a különböző fegyverek, járművek, hadihajók ismertetőit, belebotlottunk a majdnem elkészült német hordozó, a Graf Zeppelin leírásába – és úgy gondoltuk, hogy a hajó (illetve most a roncsa) megér egy misét.
Az első világháború után az 1919-ben rájuk erőszakolt fegyverkezési korlátozások keretében Németországnak megtiltották a repülőgéphordozó-erő kialakítását. Ezért csak 1933 közepére készült el egy teljes fedélzetű, 40 repülőgép üzemeltetésére alkalmas repülőgép-hordozó alapterve, ám a projektet…
Igen hamar fény derült a VIIA típus több hátrányára (csekély üzemanyag-tartalék, ezáltal rövid hatótávolság). Ennek kiküszöbölésére a VIIB már kiegészítő külső tartállyal 33 ton- na üzemanyag-többletet tudott magával vinni, ezáltal 2500 mérfölddel meghosszabbítva a hatótávolságot. A hajótest az…