A Me-323 óriási méretű (300 m2 szárnyfelület, 43 tonna felszálló tömeg) szállítógép volt. Fejlesztését az Me-321 típusú vitorlázó szállító-repülőgépből kezdték. Először négy, majd a nem megfelelő teljesítmény miatt 6 darab 990 Le-s Gnöme-Rhöne 14R csillagmotorral gyártották. A sorozatgyártás 1942…

A He-129 tervével a Henschel cég az 1937 tavaszán egy viszonylag kicsi, de erősen páncélozott és a földi csapatok támogatására is alkalmas Schlachtflugzeugra, csata- repülőgépre kiírt pályázatra jelentkezett. A tiszta fémépítésű, szabadonhordó szárnnyal készített típus 1939 tavaszán repült először,…

Ahhoz képest, hogy a német hadvezetés a Luftwaffe feladatát alapvetően a taktikai légierő és a hadsereg támogatásában látta, furcsa, hogy az egész II. világháború alatt a német légierőben mindössze két rövid hatótávú felderítőgépet rendszeresítettek nagy számban. Az egyik volt a kéttörzsű, csupaüveg…

A németeknek a második világháborúban két közelfelderítő gépük épült nagy számban: a Focke-Wulf Fw-189 és a Henschel Hs-126. Az utóbbi típus volt a régebbi, a felsőszárnyas (parasol) felderítő repülőgép 1935 elején repült először. A típusból három proto-gép és tíz Hs 126A-0 nullszériás…

A világháború végső szakaszára már szánalmas állapotba került német hadiipar bámu- latra méltó teljesítménye volt a He-162. A program beindítását követően mindössze 69 nap kellett ahhoz, hogy 1944 végén a levegőbe emelkedhessen az első 30 prototípus. Az elképzelés szerinti, a törzs tetejére…

Az 1930-as évek elején – a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően – megjelentek az új német repülőgépek, például a Heinkel He-51 kétfedelű vadászgép, amely két 7,9 mm-es géppuskával rendelkezett, végsebessége pedig meghaladta a 330 km/h-t. A Heinkel repülőgépének különféle altípusai 1932 és…

1937-ben pályázatot írtak ki nagyhatótávú nehézbombázó repülőgéptípusra, amellyel vízszintes repülésben is lehet bombázni, de zuhanóbombázó gépként is bevethető. A Dornier cég pályamunkája, a Do-17-esből kialakított Do-217 1938 őszén repült először. Sorozatgyártásban mintegy 800 Do-217E készült…

A négyüléses Do 18-ast közepes hatótávú tengerészeti felderítőgépnek tervezték, két feladatkörre is. Felül kellett múlnia a Dornier Wal-33 (1934-től Do-15) vizirepülőgép teljesítményét, és a Deutsche Lufthansa posta-repülőcsónakjaként kellett szolgálnia. A 148 elkészült repülőcsónakokból…

Miután a jugoszlávok megrendelték – német és jugoszláv gyárakban elkészült mintegy 70 darab Gnöme-Rhöme 14N csillagmotoros – a Do-17M változatát, a Do-17K-t, a Dornier ki- dolgozta a típus exportra szánt változatát is. Az eredetileg svéd rendelés nyomán készült Do-215 – a többi Dornier modelltől…

A Do-17-est eredetileg 1932-ben a Lufthansa részére tervezték gyors postagépnek, de az elkészült három – akkor még egy függőleges vezérsíkú – repülőgépet nem vették át. Ezt követően a Dornier cég nem kevesebb, mint 12 prototípuson keresztül gyorsbombázó géppé alakította, immáron kettős függőleges…