Katolikus családban született 1906-ban egy belga kisvá­rosban, Bouillonban. Már gimnazista korában Charles Maurras, a monarchia és abszolu­tizmus francia teoretikusának hatása alá került; 1924-ben belépett a Belga Katolikus Ifjúság Egyesületébe. A löweni egyetemen folytatott tanulmányai idején a katolikus rohamcsapatok élén számos, az „istentele- nek" ellen szervezett utcai akcióban vett részt, de jogi tanulmányait soha sem fejezte be.

1930 őszén Degrelle egy kis katolikus kiadó, a „Rex" igazgatója lett; vezetésével a vállalat villámgyor­san növekedett. 1933-ban már két heti- és két napilappal rendelkezett. Ekkor alapvető fordulat következett be Degrelle meggyőző­désében: lapjai hevesen támad- ták a Degrelle véleménye szerint „vénekkel teli" és „programjában túl archaikus" belga katolikus pártot.

Erich Alfred „Bubi” Hartmann, minden idők legered- ményesebb (352 légigyőzelem) vadászpilótája 1922. április 19-én egy Stuttgart melletti kis faluban, Weis- sachban szü­letett. Kisgyermekkorától szenvedélye- sen érdeklődött a repülés iránt, 15 évesen már két oklevéllel is büszkélkedhetett: vitorlázórepülő-pilóta és a Hitlerjugend területi vitorlázóokta­tója volt.

1937-ben, amikor a III. Birodalomban már egyre töb- bet beszéltek az esetleg lehetséges háborúról, Erich Hartmann még csak 15 éves volt, és kizárólag sport- sikerei érdekelték. Iskolai tanulmányait 1940-ben fejezte be és azonnal a Luftwafféhoz került. Először Neukehrenben külön­böző pilótaiskolákat végzett; az egykori műrepülő bajnok, Hohagen irányításával ta- nulta meg mesterien kezelni a Messerschmitt Bf 109-et, és ez lett a személyét övező legenda alap­ja.

Az egyik legnagyobb angol név viselője, Sir Winston Leonard Spencer Churchill, Malborough hercege a II. világháború kitörésekor 65 éves volt, és igen hosszú, változatos politikai pályára tekinthetett vissza. Pálya- futása 1900-ban kezdődött, amikor a Konzervatív Párt támogatásával alsóházi képviselővé választot- ták. Kilencszer volt miniszter, vezette a belügyi, a tengerészeti, a hadügyi és a pénzügyitárcát.

Útja a miniszterelnöki székhez sikereken és bukáso- kon át vezetett. Tekintélye a harmincas évek végén zuhant a legmélyebbre; de fellépése az appeasement (Chamberlain megbékítési politikája) és a müncheni szellem ellen segítették a bizalom visszaszerzésében. A háború kitörésekor tengerészeti miniszterként vett részt a háborús kormány megalakításában.

Az első Párducok 1943 áprilisától kezdtek megérkezni a harcoló egységekhez. Az 51. és az 52. Panzer Abteilung (páncélos osztály) kapott elsőként Párducokat, és ebből a két páncélos osztályból jött létret a 10. Panzer Brigade (páncélos dandár). A Waffen SS keretein belül szintén létrejött egy SS Panther-dandár.

A németek 1942-ben állították hadrendbe új nehézharckocsijukat, a Pz.Kpfw. VI Tiger I-et. Ekkoriban a háború legerősebb tankja volt, 88 mm-es lövege félelmetes tűzerőt képviselt. Az első Tigrisek 1942. augusztus 29-én Leningrád térségébe a szovjetek ellen, majd 1942/43-ban Tunéziában a szövetségesek ellen kerültek bevetésre – majd az összes arcvonalon megjelentek.

November végére a szövetségesek elfoglalták Marokkót, Algírt, átlépték Tunézia határát, és megközelítették Tunisz városát. Két hét alatt, szinte ellenállás nélkül, 900 kilométert haladtak előre. A végső céljuk az volt, hogy nyugatról elzárják Rommel visszavonulási útját, miközben azt a 8. angol hadsereg kelet felől szorongatta.

1903. október 4-én született Ried im Innkreisben. Falusi iparoscsaládból származott; a családi hagyo- mányokat folytatva – rokonságában voltak jogászok is – a linzi iskolát elvégezve jogi tanul­mányokba kez- dett a grazi egyetemen. 1926-ban szerzett dokto- rátust, és visszatért Linzbe, hogy ott ügyvédi irodát nyisson. Már az egyetemen kapcsolatba került az egyik első osztrák nemzetiszocialista diákszerve- zettel; részt vett a Szabad Ausztriá­ért tevékenykedő Független Mozgalom­ban is.

1932-ben belépett az NSDAP-be, s egy évvel később már a felső-ausztriai náci pártszervezet szóvivője lett. Jogi ismeretei lehetővé tették, hogy rendezze a párt tagjainak és szimpatizánsainak adminisztratív ügye­it. Az osztrák SS parancsno­kává választották, de tevé- kenységét 1934-ben.félbeszakította letartóztatása.

A független horvát állam diktátora 1889-ben a bosznia-hercegovinai Bradinban született . Miután elvégezte a zágrábi egyetem jogi karát, ügyvédi irodát nyitott a horvát fővárosban. Kezdettől fogva nem értett egyet az új Jugoszlávia államrendjével, és a mindenütt érvényesülő szerb túlsúllyal, ezért 1920-ban a jobboldali horvát nemzeti párt titkára lett. 1927-ben a zágrábi városi vezetés tagjává választot- ták, így a belgrádi parlament képviselőjévé is vált.

Sándor király diktatúrájának kikiáltásakor emigráció- ba kényszerült. Előbb Bécsbe ment, ahol kapcsolatba lépett az osztrák hadsereg horvát származású tiszt- jeivel, akik sohasem fogadták el a jugoszláv államot. Később Rómába költözött, itt horvát emigránsokkal megalapítja az usztasák, a „felkelők" pártját.

Az el-alameini csatával párhuzamosan elkezdődött az észak-afrikai partraszállás – a Torch (Fáklya) hadművelet – előkészítése. 1942. november 7-8-án terv szerint meg is kezdődött a szövetségesek partraszállása Algír, Oran, Casablanca kikötőkben. Ezt hosszas angol-amerikai tárgyalások előzték meg, amelyek célja a hadműveletek részleteinek egyeztetése volt.

Az Alexandriától száz kilométerre, nyugatra fekvő El-Alamein – Rommel szavaival élve – úgy kerül be a történelembe, mint az „afrikai hadjárat sorsát eldöntő" helyszín. A valóságban nem egy csata volt ez, hanem három. Mindegyik 1942-ben történt.