Japán Oita körzetében született. Miután 1905-ben befejezte a tenge­részeti akadémiát, 1909-ig a tüzérsé­gi iskola hallgatója volt, majd a Tengeré­szeti Főiskolán folytatta tanulmányait 1915-ig. Nagyon gyorsan haladt felfelé a ranglét­rán. Már 1931-ben ellenten­gernagy lett, s a vezérkarnál dolgozott. 1933-tól az egye­sített flotta törzsfőnöke, altengernagyi rangot kap, majd kinevezik a katonai ügyek hivata- lának igazgatójává. 1937-ben a 4. flottát vezeti, majd 1938-ban a Kína elle­ni háborúban résztvevő 2. flotta élére ke­rül. 1940-től a japán birodalmi vezérkar had- műveleti osztályának vezetője.

1941-ben tengernaggyá léptették elő, és kinevezték Kure tengerparti tartomány prefektusává. Egy évvel később a Legfelső Katonai Tanács tagja.

Kojoegoen Mijazakikenben született 1886-ban. 1906-ban belépett a ten­gerészeihez, 1916-ban elvégezte a tengerészeti főiskolát. Az akkor még egé­szen kezdeti stádiumban lévő torpedófegyverre szakosodott. Szakterületének megfe­lelően fiatal kapitányként néhány romboló és egy torpedóelhárító flottilla parancsnoka. Ezt akkoriban még „holtvágánynak" tekin­tették a haditengerészet fejlődésében. 1926-ban fregattkapitánnyá léptetik elő.

Tíz év múlva 1936-ban újabb, ezúttal jelentős előre- lépés következik: Ozawát kinevezik a Császári Haditengerészet egyik hajójának kapitányává. Később olyan egységek kerül­nek a parancsnoksága alá, mint a Maya cirkáló és a Haruna csatahajó.

Az USA csendes óceáni flottáját 1941. december 7-én Pearl Harbor kikötőjében váratlan támadás érte japán repülőgép-hordozókról felszállt mintegy 360, több hullámban támadó repülőgépről. A támadás hatására az öbölben horgonyzó 8 csatahajó, az amerikai hajóhad büszkeségei közül felrobbant az Arizona, és elsüllyedt az Oklahoma. A többi 6 csatahajó is súlyos sérüléseket szenvedett. Amerika repülőhordozói azonban nem voltak az öbölben, így elkerülték a csapást. Az USA belépett a háborúba.

És ha már belekezdtünk, ejtsünk pár szót a Graf Zeppelin repülőgépeiről, pontosabban a hordozóra szánt repülőgépekről is. Amikor elkezdődött az „A” hordozó (a németeknél csak a vízrebocsátáskor kapott nevet a hajó) építése, a Légügyi Minisztérium pályázatot írt ki repülőgép-hordozóról bevethető, többfeladatú, rövid fel- és leszállópályát igénylő, felhajtható szárnyú, zuhanóbombázó repülőgépre. Csak az Arado és a Fieseler cég pályázott, és az utóbbi nyert.

Miközben szorgosan töltögetjük fel a különböző fegyverek, járművek, hadihajók ismertetőit, belebotlottunk a majdnem elkészült német hordozó, a Graf Zeppelin leírásába – és úgy gondoltuk, hogy a hajó (illetve most a roncsa) megér egy misét.

A XX. század első felében az emberiség két hatalmas háborút élt át. Az első főként Európára korlátozódott, még ha utólag megtisztelték is a világháború névvel, a második viszont valóban világméretű volt. Mindkét háborúban Németország és társai nagyjából ugyanazoknak a hatalmaknak a szövetsége ellen harcoltak. Mindkét háború hosszú volt és pusztító. Sok tekintetben azonban a különbségek jelentősebbek a hasonlóságoknál.

A XX. század első felében az emberiség két hatalmas háborút élt át. Az első főként Európára korlátozódott, még ha utólag megtisztelték is a világháború névvel, a második viszont valóban világméretű volt. Mindkét háborúban Németország és társai nagyjából ugyanazoknak a hatalmaknak a szövetsége ellen harcoltak. Mindkét háború hosszú volt és pusztító. Sok tekintetben azonban a különbségek jelentősebbek a hasonlóságoknál.

A Panzerfaust megnevezés tulajdonképpen egy könnyű, olcsó és könnyen gyártható páncél- törő töltetet jelent. A páncélöklöt Németország fejlesztette ki; a fegyver létrejöttét megkövetelte Németország fokozatosan romló katonai és gazdasági helyzete, amely a háború utolsó idő- szakában már olyan mértékben rosszabbodott, hogy a német ipar nem tudott lépést tartani a szövetségesek dömpingjével - nem volt elég harckocsi, sem páncéltörő ágyú. A nyomasztó szövetséges harckocsifölény semlegesítésére készült Panzerfaust segítségével akár egy gyalogos is (elméletileg) eredményesen vehette fel a harcot a egy harckocsival.

A híres-hírhedt német Junkers Ju-87 Stuka legalább annyira ismert repülőgép, mint a szovjet Sturmovik. Ennek dacára rengeteg érdekes, de alig ismert adat maradt fenn a Ju87 történe- téből. Most megpróbáljuk ezeket feltárni, a teljesebb kép kedvéért.

1942 szeptemberében a német hadsereg lapjának, a Wehrmachtnak címlapján megjelent egy addig elképzelhetetlenül nagy űrméretű ágyú képe. A csőborításra festett Thor (germán hadisten) név a következő évek során – és napjainkig – ennek a lövegtípusnak a nevévé vált. A löveg hivatalos megjelölésként a Gerät 040 (040 típusú készülék) jelzést kapta, ami semmit nem árult el e szerkezet rendeltetéséről. Az említett folyóiratban megjelent több fotójáról még azt sem lehetett megállapítani, hogy a löveg lánctalpas alvázra szerelt, önjáró típus-e.