Az első világháború után az 1919-ben rájuk erőszakolt fegyverkezési korlátozások keretében Németországnak megtiltották a repülőgéphordozó-erő kialakítását. Ezért csak 1933 közepére készült el egy teljes fedélzetű, 40 repülőgép üzemeltetésére alkalmas repülőgép-hordozó alapterve, ám a projektet késleltette az építési gyakorlat hiánya.

A munkálatok Raeder tengernagy nagyszabású hajóépítési programja alapján 1935-ben megkezdődtek, de a Graf Zeppelin befejezését a tengeralattjáró-program miatt halogat- ták. A befejezetlen hordozót a II. világháború vége előtt néhány hónappal szándékosan elsüllyesztették. Kiemelték az oroszok, de útban Leningrád felé megint elsüllyedt.

A Graf Zeppelin az eredeti tervek szerint egy 12 db Ju-87D zuhanóbombázóból (korábban: Fieseler Fi-167) és 30 db Bf-109T vadászgépből álló repülőgép- csoportot hordozott volna. Félig elkészült egy testvérhajója is, amelyet a híresztelések szerint az első világháború német haditengerészeti-léghajó parancsnoka után Peter Strasser-nek neveztek volna.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: - 
• Vízkiszorítás: 28 540 tonna
• Méretek: hossz: 262,50 m - szélesség: 31,6 m - merülés: 8,5 m
• Sebesség: 35 csomó (64,82 km/h)
• Személyzet: 1760 fő
• Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina
• Hatótávolság: 14 840 km
• Fegyverzet: 16 db 150 mm-es (5,9 h.), 12 db 104 mm-es (4,1 h.) löveg, 43 repülőgép
• Páncélzat: övpáncél 89 mm, repülőfedélzet 37,5 mm