A Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt paktum titkos záradékának értelmében nem csak Lengyelország, hanem a balti államok sorsát is hosszú évekre meghatározta. Litvániának, Lettországnak és a távolabbi északon fekvő Észtországnak elenyésző lehetősége volt arra, hogy szembeszálljon az ellenséges hatalmakkal.

Európa tervezett és tényleges felosztása a Molotov – Ribbentrop paktum szerint, későbbi kiigazításokkal
Katolikus családban született 1906-ban egy belga kisvárosban, Bouillonban. Már gimnazista korában Charles Maurras, a monarchia és abszolutizmus francia teoretikusának hatása alá került; 1924-ben belépett a Belga Katolikus Ifjúság Egyesületébe. A löweni egyetemen folytatott tanulmányai idején a katolikus rohamcsapatok élén számos, az „istentele- nek" ellen szervezett utcai akcióban vett részt, de jogi tanulmányait soha sem fejezte be.
Erich Alfred „Bubi” Hartmann,
Az egyik legnagyobb angol név viselője, Sir Winston Leonard Spencer Churchill, Malborough hercege a II. világháború kitörésekor 65 éves volt, és igen hosszú, változatos politikai pályára tekinthetett vissza. Pálya- futása 1900-ban kezdődött, amikor a Konzervatív Párt támogatásával alsóházi képviselővé választot- ták. Kilencszer volt miniszter, vezette a belügyi, a tengerészeti, a hadügyi és a pénzügyitárcát.



A független horvát állam diktátora 1889-ben a bosznia-hercegovinai Bradinban született . Miután elvégezte a zágrábi egyetem jogi karát, ügyvédi irodát nyitott a horvát fővárosban. Kezdettől fogva nem értett egyet az új Jugoszlávia államrendjével, és a mindenütt érvényesülő szerb túlsúllyal, ezért 1920-ban a jobboldali horvát nemzeti párt titkára lett. 1927-ben a zágrábi városi vezetés tagjává választot- ták, így a belgrádi parlament képviselőjévé is vált.