1940 februárjában, a szövetséges akciók nélküli „furcsa háború” közepette hajtott végre a brit Királyi Haditengerészet egy erődemonstrációt a németekkel szemben — a brit kereskedelmi flotta 299 korábban foglyul ejtett tengerészét szabadították ki az Altmark nevű német hajóról. Az akció szépséghibája, hogy az norvég felségvizeken történt, és ezzel a britek megsértették Norvégia semlegességét.

A német Kriegsmarine zsebcsatahajóinak (Deutschland-osztály) tengeren történő ellátására az 1937-es költségvetésben négy nagy ellátóhajó épült meg: az ALTMARK, az ERMLAND, a DITTHMARSCHEN és a WESTERWALD. 1939 augusztusában a háborús veszély miatt mind a négy hajó kifutott az Atlanti-óceánra, a DEUTSCHLAND és a GRAF SPEE ellátására. Az ALTMARK 1939. augusztus végén az Egyesült Államokban vette fel olajrakományát, majd németországi céllal kifutott és déli vizekre távozott. Itt több alkalommal feltöltötte a GRAF SPEE-t, majd Langsdorff kapitány parancsára átvette az elsüllyesztett hajók fogságba esett legénységét.

Ezt eredetileg nem tervezték, de Langsdorff nem volt hajlandó az óceán közepén hagyni mentőcsónakban az elsüllyesztett hajók legénységét, másrészt késleltetni akarta a hírek kikerülését. Ezért arra alkalmatlan körülmények között, a rakomány helyén kellett elhe- lyezni a hadifoglyokat. 1939. december 6-án 299 fogoly volt a fedélzeten, december 13-án, amikor a La Plata-i csata zajlott, az ALTMARK az óceán közepén várakozott.

A HMS Cossack, 1938.

1939. december 16-án a haditengerészet főparancsnoksága (OKM) rádión visszarendelte Németországba. Hibás motorjait az óceánon javították ki, és csak 1940. január 21-én indultak hazafelé. A Brit-szigeteket északról megkerülve közeledett a norvég partokhoz, amikor a britek felfedezték és üldözőbe vették. 1940. február 13-án, a Jössing-fjordban a HMS COSSACK romboló — az Admiralitás Első Lordjának, Churchillnek az utasítására — figyelmen kívül hagyva, hogy a német hajó már semleges norvég felségvizen tartózko- dik, egy különítménnyel megtámadta az ALTMARK-ot, melynek fedélzetén tisztázatlan körülmények között lövöldözés tört ki tört ki, melynek során hét német tengerészt megöltek, hatot pedig megsebesítettek. (Pár nap múlva az egyik sebesült is meghalt.)

A tűzharc után a fogságból kiszabadított brit tengerészeket átszállították a romboló fe- délzetére, és eltávolodtak a német hajótól. Heinrich Dau kapitány kapitány parancsára az ALTMARK semleges vizeken nem használta rejtett fegyverzetét, de partra futtatta hajóját, hogy a britek ne tudják elsüllyeszteni.

Másnap reggel az Altmark a Jossing-fjordban.

Az ALTMARK megtámadása megerősítette a német vezetés azon nézetét, hogy Norvégia ellenséges állam, amely együttműködik Nagy-Britanniával, és nem hajlandó semleges- ségét védelmezni. A válasz Dánia mellett Norvégia megszállása volt. (Megj.: A németek utólag ráhúzták a casus bellit az Altmark-incidensre: a norvégok biztos azért nem avat- koztak be egy angol és egy német hajó közötti összecsapásba a norvég partoknál, mert Norvégia az angolok oldalán állt, így most Németország megtámadhatja Norvégiát. A valódi ok viszont az észak-atlanti partok felügyeletéért való küzdelem volt, hogy kontroll alatt tartsák az Atlanti-óceánon zajló eseményeket és a svéd vasérc-exportot. Nem mellé- kesen a briteknek is ez volt a szándéka, csak a németek megelőzték őket…)

1940. február 17-én a Cossack befutott a skóciai Leithbe a kiszabadított foglyokkal.

Az ALTMARK-ot február 22-én levontatták a partról. Megállapították, hogy a kormánylapát tönkrement és a hajócsavarok is megrongálódtak, ennek ellenére a hajót 10-11 csomós sebességgel való haladásra képesnek ítélték. Az átmeneti javítások elvégzése után az ALTMARK március 27-én visszaért Németországba, ahol pár nappal később UCKERMARK névre keresztelték át, és régi nevét mindenütt törölték. 1941-ben részt vett az Atlanti-óceánon a német csatahajók ellátásában, majd több feladat után Japánba vezényelték, hogy onnan lássa el az Indiai-óceánon harcoló német segédcirkálókat. 1942 novemberében a yokohamai kikötőben felrobbant és elsüllyedt, majd ott bontották le.

 *

Az ALTMARK-osztály főbb adatai:

Gyors tartályhajók voltak, de nagy hátsó felépítménnyel, és ebben lévő raktárakkal, hogy élelmiszert és hadianyagot is tudjanak szállítani. Hosszuk: 177,4 m; szélességük: 22,10 m; merülésük: 9,20 m; a standard vízkiszorítás 10 847 tonna, a max. vízkiszorítás 22 500 BRT volt. Az ALTMARK négy MAN dízelmotorral épült 21 400 LE teljesítménnyel, ezzel 21 cso- mós sebességet ért el.

A másik három hajó 2 csavaros, 2 gőzturbinás meghajtást kapott. A hasznos teher: 10 000 t motorolaj, 300 t kenőolaj, repülőbenzin, víz, ruházat, gépalkatrészek, élelmiszer fagyasztva, konzerv, lőszerek, torpedók. A legénység kb. 300 főt tett ki, mert a hajó saját kiszolgáló személyzete mellett katonai szakembereket, orvost és plusz ápolószemélyzetet is vitt magával. A négy hajó 1939-ben készült el, fedélzetük alá — rejtve — beépítettek három 15 cm-es ágyút, két darab 20 mm-es légvédelmi gépágyút és több géppuskát.