A Kfz. 13. Adler-páncélautó nagy hatótávolságú rádióval felszerelt összekötő változa- ta, Kfz. 14-es jelzéssel és Funkkraftwagen néven. Mindössze 40 darab készült belőle. Az Adler-páncélautók (Kfz. 13 és 14) a felderítő és a lovassági alakulatok kötelékében részt vettek az 1939-es lengyelországi, valamint az 1940-es nyugati hadműveletekben.

A harctéren a jármű csúnyán leszerepelt: mind fegyverzete, mind páncélzata, mind terep- járó képessége elégtelenek bizonyult. A páncélzat csupán a 200 méternél messzebbről leadott puskalövések ellen nyújtott védelmet. Mivel a jármű felülről nyitott volt, bárki könnyedén kézigránátot hajíthatott a gépkocsi személyzetére. A franciaországi hadjárat után a járművek többségét kivonták az "első vonalból", és helyüket a jóval modernebb Sd.Kfz. 221, 222 és 223 jelzésű járművek vették át. Minden hibája ellenére az Adler-pán- célautók jól megfeleltek az eredetileg nekik szánt szerepnek: kiképző járműként nagyban hozzájárultak a Panzerwaffe fejlődéséhez, és az általa szerzett tapasztalatok nagyban segítették a korszerű páncélgépkocsik kifejlesztését.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek: hosszúság 4,25 m; szélesség 1,68 m; magasság 1,46 m
• Súly: 2100 kg
• Személyzet: 3 fő
• Fegyverzet: egy 7,92 mm-es MG 13, később MG 34 géppuska
• Páncélzat: 8 mm
• Hatótáv: 380 km (úton)
• Motor: egy 60 LE-es Reihen-Sechszylinder-Adler-Motor Standard 6 hat hengeres benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 70 km/h