Nem vitás, hogy a II. világháború alatt gyártásba került repülőgépek közül a Me-262 'Schwalbe' volt a leginkább jövőbe mutató konstrukció. A háború kitörésekor a sugár- hajtóműves vadászgép terve már előrehaladott állapotban volt, de a fejlesztést gátolta a rendelkezésre álló gázturbinák kis teljesítménye. Bár már 1942 júliusában repült a vég- legesen kialakult repülőgép, értékes idő veszett el, mert Hitler csak 1943 novemberében engedélyezte a gyártást, és akkor is csak nagysebességű bombázógépként. 

A tervezők bátor kiállása kellett hozzá, hogy mind a bombázó-, mind a vadászgépek gyártása megindulhasson. 1944 közepére egyértelművé vált, hogy a szövetségesek észak-afrikai és olaszországi térhódítása súlyos helyzetbe hozta a Luftwaffét és a német haditengerészetet. Emiatt a német hadvezetés és maga Hitler is szükségesnek látta, hogy a még szolgálatba sem állított, új Me-262 vadászbombázót bevessék.

A döntést követően a repülőgépeket a szárny alján Schloss 503A-1 bombasínekkel látták el. Az átalakított, Me-262A-2 jelzésű gépeket 1944 júliusában kapta meg a Schenk kísérleti egység (Erprobungskommando Schenk). A Me-262-esekből körülbelül 1400 db-ot rendel- tek, de csupán mintegy 200 együléses Me-262A és kétüléses Me-262B került elsővonalbeli szolgálatba. A szinte legendássá vált típus a szövetséges pilóták elismerését is kiváltotta, a német pilóták iránt is, akik a megbízhatatlan axiális sugárhajtóművekkel repültek. Ha a Me-262-est korábban bevetik, alighanem döntő mértékben befolyásolhatta volna a hábo- rú kimenetelét.

TECHNIKAI ADATOK (Me 262A-1)

• Hossz: 10,62 m 
• Magasság: 3,85 m
• Fesztávolság: 12,51 m
• Hatótáv: 1042 km 
• Személyzet: 1 fő
• Csúcsmagasság: 11 450 m
• Szerkezeti tömeg: 4425 kg  (felszálló tömeg: 6401 kg)
• Csúcssebesség: 865 km/h
• Fegyverzet: 4 db 30 mm-es Mk 180 gépágyú
• Hajtómű: két darab Junkers Jumo 004B-1 sugárhajtómű 890 kp tolóerővel

*Sugárhajtású gépek a világháborúban