A típus a Messerschmitt Me-210C magyar változata volt. A gép sárkányának gyártására a Weiss Manfréd Művek beruházásával Szigetszentmiklóson épült Dunai Repülőgép Gyárban került sor, míg a motorokat a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. csepeli üzemében gyártották licenc alapján.  A gépek végszerelése és berepülése a tököli repülőtéren történt, a sorozatgyártás pedig 1943-ban indult meg. 

Az ellentmondásos Re-2000 vadászgép olasz konstrukcióként közismert, amely licencszerződés által került a magyar légierő állományába — holott a típus megalkotásához a Seversky P-35 amerikai vadászgép adta az ötletet. Ha finoman akarunk fogalmazni...

A magyar királyi légierő háborús tevékenységének második szakasza a Szovjetunió elleni háború idejére esik, amikor egy olyan nagyhatalommal és annak fegyveres erejével került szembe, amellyel korábban nem is számolt. És ugyanekkor vált a leggyengébbé is.

A Fiat CR-42 „Falco” egy korszakot lezáró típus, amely elődjéhez, a CR-32-eshez hasonlóan meglepően jól repült. Szerkezeti felépítésében, kialakításának jellemzőiben egy közel három évtizedes fejlesztési korszak utolsó képviselői közé tartozik. A világháború első felében még számos légi harcban felbukkant, az Olasz Légierőn kívül rendszeresítette a svéd, a dél-afrikai, iraki, a magyar és a belga légierő is.

A Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által 1940. augusztus 30-án kihirdetett II. bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását. Ciano naplója szerint Manoilescu román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor.

Az 1920. június 4-6 között aláírt trianoni békeszerződés után Magyarországon széleskörű konszenzus uralkodott arról, hogy a békediktátum feltételei elfogadhatatlanok. „Nem, nem, soha" válaszolta az utca embere, ha a béke elfogadásáról kérdezték. Az elszakított területek közül Erdélynek különleges jelentősége volt. Erdély testesítette meg évszázadokon át a magyar államiságot, a magyar kultúra nagyjai közül sokan innen származtak.

A 299. poszt után háromszázadikként nézzük ismét, hogy az eltelt időszakban milyen témákban kerültek fel új posztok a blogra. Ártani nem árthat. (A legfelső nyolc témakörre kattintva pedig az állandó oldalakra felkerült ismertetők láthatók, olvashatók. Az első 100 poszt tartalomjegyzéke ITT, a második 100 pedig ITT nézhető meg.)

Celestino Rosatelli, a FIAT főmérnökének talán legismertebb repülőgépe a CR-32-es a magyar légierő standard vadásztípusa volt a háború kitörésekor. A kitűnő műrepülő tulajdonságokkal rendelkező gépet 1932-ben fejlesztették ki, és 1933-ban rendszeresítették az olasz légierőnél, 1935-1940 között az olasz vadászerők gerincét alkotta és kora egyik legjobb vadásza volt.

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének egyik elemét képező 1921. évi trianoni békediktátum — az országhatárok igazságtalan meghúzásán túl — katonai korlátozásokra kényszeríttette Magyarországot. A szerződés — többek között — megtiltotta vezérkar felállítását, hadsereg és hadtest szintek megszervezését. A 35 ezer főre csökkentett, csak önkéntesekből álló fegyveres erő nem rendelkezhetett légierővel sem.

Az írországi katolikus nemesi családból származó Stomm Marcel 1890. december 24-én született Vácott. 1905-ben a pécsi honvéd hadapród-iskola elvégzése után, 1908-ban sikeresen felvételizett a Ludovika Aka- démiára, amelyet 1911-ben rangelsőként végzett el.

Hadnagyként a kassai 9. honvéd gyalogezrednél kezdte pályafutását; majd 1913-ban letette a honvéd felső tiszti tanfolyam vizsgáit. Harcolt az I. világháborúban, majd a Honvédelmi Minisztériumban végzett elemző munkát, főleg a leszerelés kérdéseivel és a magyar haderő hely- zetének reális felmérésével foglalkozott. 1924–27 között a Ludovikán tanított harcászatot; 1931-től Londonban, majd Washingtonban katonai attasé; 1934-től itthon ezred-, dandár-, majd hadosztályparancsnok .