Visszatértünk. Hosszú idő után újra itt… A Boulton Paul Defiant lövésztornyos  (!) vadászgép után most jöjjön egy másik furcsaság: a Panzerkampfwagen III „Tauchpanzer”. Az ugyan a mai napig megválaszolatlan, hogy komolyan gondolta-e Hitler a Brit-szigetek elfoglalását, de nagyon úgy néz ki, hogy a német mérnökök komolyan gondolták: a Panzerkampfwagen III harckocsit úgy módosították, hogy az akár húsz percig is működhessen a víz alatt.

Ez a kétéltű hadműveletek támogatásában egészen más megközelítés volt, mint amilyet a szövetségesek 1944-ben Normandiában alkalmaztak, akik a merülő harckocsik helyett úszó harckocsikat (Lásd.: Sherman DD) vetettek be.

A különleges rendeltetésű PzKpfw. III-as összes nyílását vízálló vegyülettel lezárták, a torony és a test közötti rést felfújható gumigyűrűvel zárták le, és gumilappal borították a parancsnoki kupolát. A motor szívónyílásait szintén gumitömítésekkel fedték le, míg a kipufogócsövek visszacsapó szelepeket kaptak, hogy megakadályozzák a víz bejutását a motorba. A gumitömítéseket robbanótöltetekkel látták el, hogy azokat a harckocsi bel- sejéből később eltávolíthassák.

A levegőt egy 18 m hosszú, rugalmas tömlő szolgáltatta, amelyet egy felszínen úszó bójához rögzítettek; bója felett egy 1,50 m-es légbeömlő-köteg volt. A Tauchpanzer maximálisan 15 méteres mélységbe tudott merülni, és legfeljebb húsz percig marad- hatott a víz alatt.

Az így átalakított harckocsikat speciális hajókon vitték volna a brit partokhoz, majd ott vízre (víz alá) bocsátva a tengerfenéken haladva értek volna az inváziós partszakaszra. Az 1940 augusztusában és késő őszén végrehajtott tesztelések sikeresnek bizonyultak, de az eredetileg tervezett céllal (Seelöwe) soha nem vetették be a Tauchpanzereket.

Összesen 168 Tauchpanzer III készült el számos létező típus átalakításával. 1941 elején aztán újra módosították; a hosszú tömlőt rövidebb 3,5 m-es snorkel (légzőcső) váltotta fel, alkalmassá téve a járművet folyókon való átkelésre. Csak korlátozott mértékben vetették be őket; 1941 júniusában a Barbarossa-hadművelet kezdetén a 18. páncélos- hadosztály így átalakított járművei sikeresen keltek át a Bug egyik mellékfolyóján, a Lesznán. Ezután azonban már csak normál tankként alkalmazták őket.

Megj.: 1940 júliusától októberig 42 darab PzKpfw. IV Ausf. D-t is átalakítottak víz alatti átkelésre (Tauchpanzer IV), szintén a Nagy-Britannia ellen tervezett hadművelethez. Annak elmaradása után ezek a különleges járművek is a keleti fronton kerültek bevetésre.