Az IS nehézharckocsi alvázán kialakított rohamlöveg gyártását 1944-ben kezdték meg. A harckocsi forgótornya helyén kialakított, merev, döntött falú, vastag homlokpáncélzatú, zárt felépítménybe építették be a löveget. A rohamlöveg-család két ismertebb tagja az ISU-122, amelybe L/45 kaliberhosszú 122 mm-es ágyút, valamint a ISU-152, amelybe L/29 kaliberhosszú 152 mm-es tarackot építettek.

Az előbbit főleg harckocsik és betonerődök, az utóbbit élő célok és földerődök ellen hasz- nálták. Az új eszközöket nehéz önjáró tüzérezredek állományában rendszeresítették, a II. világháború végéig azonban mindössze egyetlen nehéz önjáró tüzérdandárt szerveztek a Vörös Hadseregben (66. gárda nehéz önjáró tüzérdandár 60 darab ISU-122-essel), amely 1945 márciusától a 2. Belorusz Front alárendeltségében harcolt lengyel és német földön.

TECHNIKAI ADATOK (ISU-152)

• Méretek: hosszúság 9,18 m; szélesség 3,07 m; magasság 2,48 mm
• Súly: 46 000 kg;
• Személyzet: 5 fő
• Fegyverzet: egy 152 mm-es ágyútarack, és egy 12,7 mm-es DShK géppuska
• Páncélzat: 90-120 mm
• Hatótáv: 220 km (úton)
• Motor: egy 520 LE-s 12 hengeres V-2IS diesel-motor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 37 km/h

* Az IS szovjet nehézharckocsik - részletesebben