Az 1942 őszén folyó véres, elhúzódó sztálingrádi utcaharcok egy új harcjármű típus kifej- lesztésére ösztönözte a német mérnököket. Az új rohampáncélosok feladata a gyalogság közvetlen tűztámogatása és az épületek, erődítések lerombolása volt. A német hadiipar három ilyen kategóriájú eszközt fejlesztett ki: a Sturminfantriegeschütz 33-at, a Sturm- panzer IV Brummbär-t és a világháború egyik legritkább és legnagyobb tűzerejű típusát, a Sturmtigert.

Az új nehéz fegyverzetű rohampáncélos alvázául a Tiger I-es harckocsit, fegyverzetéül pedig a 380 mm-es RW61 típusú tengerészeti rakétavetőt jelölték ki. A jármű elsődleges feladata a gyalogság nehéz tűztámogatása volt városi területeken. Mindössze 18 jármű- vet gyártottak, a csatában kilőtt Tigris harckocsik felhasználásával. A Rohamtigrisek első bevetésére Varsóban került sor, ahol részt vettek az 1944. augusztus 1-én kitört felkelés leverésében. Ekkor alkalmazták a Sturmtiger-t először és egyben utoljára arra, amire tervezték, és amire legalkalmasabb volt: utcaharcra és épületek lerombolásra. A jármű ismert nevei: Tiger-Mörser, Sturmmörser Tiger és Sturmpanzer VI.

TECHNIKAI ADATOK (38 cm RW61 auf Sturmmörser Tiger)

• Méretek - hosszúság 6,28 m; szélesség 3,73 m; magasság 2,85 m (daru nélkül)
• Súly: 64 800 kg;
• Személyzet: 7 fő
• Fegyverzet: egy 380 mm-es RW61 L/5.4 típusú rakétavető és egy 7,92 mm-es MG34 típusú géppuska
• Páncélzat: 40-150 mm
• Hatótáv: 120 km (úton)
• Motor: egy 700 LE-s Maybach HL 230 P 45 típusú 12 hengeres benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 40 km/h

*A Pz.Kpfw VI „Tiger” harckocsi - részletesebben