A. I. Szudajev már a PPSz–42 sorozatgyártásának beindításakor hozzálátott a fegyver tökéletesítéséhez. Kisebb módosítások (a belső szerkezet módosítása, a csőhossz és válltámasz rövidítése) után 1943-ban a Vörös Hadsereg PPSz–43 típusjelzéssel rendsze- resítette a géppisztolyt.

A fegyver a harcjárművek kezelőszemélyzetének alapvető egyéni fegyvere lett, de hasz- nálták az ejtőernyős és a felderítő alakulatok is. A végtelenül leegyszerűsített szerkezet miatt előállítása harmadannyi időt, és feleannyi acélt igényelt, mint egy PPSh–41-es elké- szítése. Gyártásánál az időigényes forgácsolás helyett főként a sajtolást és a hegesztést alkalmazták. Kizárólag sorozatlövésre alkalmas, ennek megfelelően tűzváltója sincs. A II. világháború idején a saját kategóriájában a legkönnyebb és legkisebb fegyver volt. Egyes források szerint egészen 1946-ig gyártották.

TECHNIKAI ADATOK

• Űrméret: 7,62 mm
• Méretek: csőhossz 254 mm; teljes hossz: 825 mm (kihajtott válltámasszal)
• Tömeg: 3,04 kg (üres tárral); 3,67 kg (töltött tárral)
• Tűzgyorsaság: 600 lövés/perc
• Lövedék torkolati sebessége: 500 m/sec
• Hatásos lőtávolság: 150 m
• Tár befogadóképessége: 35 töltény (ívtár)