A Yorktown-osztály harmadik hajója, a USS Hornet abban különbözött testvérhajóitól a Yorktowntól és az Enterprise-tól, hogy nagyobb repülőfedélzettel és két katapulttal rendelkezett. 1939. szeptemberben kezdték építeni Newport Newsban, 1940. december 14-én bocsátották vízre, és 1941 októberére szerelték fel. 1942 áprilisában James Doolittle alezredes vezetésével fedélzetéről szállt fel az a 16 darab B—25-ös bombázó, mely támadást indított Tokió ellen.

Noha az anyagi kár jelentéktelen volt, ráébresztették a japánokat, hogy ki kell tolniuk körkörös védelmi vonaluk peremsávját. Ennek eredményeképpen túlságosan hosszúra nyúltak a hadtápvonalak, és az utánpótlást szállító kereskedőhajó-flottát megtizedelték az amerikai tengeralattjárók. A Hornet részt vett a midwayi csatában, ahol torpedóvető századai súlyos veszteségeket szenvedtek, de zuhanóbombázói közreműködtek három japán repülőgép-hordozó elpusztításában is. 1942 októberében a guadalcanali helyőrséget ellátó konvojt kísérte. 1942. október 26-án a Santa Cruz-i csata során a Hornet-et négy bomba és két torpedó találta el, illetve két repülőgép zuhant le rá. Egy következő támadásban újabb torpedótalálat érte. Kiürítették, de közben legénységének 111 tagja életét vesztette. Egy japán romboló süllyesztette el később.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1940
• Vízkiszorítás: 19.900 t (üresen); 25.492 tonna (harckészen)
• Méretek: hossz: 246,74 m - szélesség: 29,12 m - merülés: 6,52 m
• Sebesség: 32,5 csomó (60,2 km/h)
• Személyzet: 2200-2700 fő (repülőszemélyzettel)
• Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 Westinghouse fogaskerék-áttételes turbina - 120 000 hp
• Hatótávolság: 23 150 km
• Fegyverzet: 90-100 db repülőgép; 8 db 12,7 cm-es ágyú; 16 db 28 mm-es légvédelmi gépágyú; 24 db 12,7 mm-es légvédelmi gépágyú
• Páncélzat: övpáncél 102 mm, fedélzet 37,5 mm, válaszfalak 102 mm