A Me-163-ast a németek a szövetségesek egyre fokozódó légitámadásaira válaszul fej- lesztették ki. Willi Messerschmitt már 1939 januárja óta dolgozott a rakétameghajtású Me-163-as modellen, s az utolsó simításokat végezte; a P-1065-ös vadászgépen, a későbbi Me 262-esen is. Az elfogó vadászgép 76 prototípusából a legelső 1941 augusztusában repült először, hátra nyilazott csupaszárny repülőgépként, ledobható futókerekekről indultak és kiengedhető csúszótalpakra szálltak le vele.
Hosszú és nehéz kísérletsorozat vezetett a Me 163B 1944 májusi korlátozott szolgálatba lépéséig. Körülbelül 300 Me 163B-1 repülőgép készült el, de csak mérsékelt sikerrel tevékenykedtek; a folyékony tüzelőanyaggal üzemelő rakétahajtómű ugyanis csak rövid ideig működött, és az – általában nem sima – leszálláskor gyakorta felrobbant.
TECHNIKAI ADATOK (Me 163B-1)
- Hossz: 5,85 m
- Magasság: 2,76 m
- Fesztávolság: 9,33 m
- Hatótáv: akciórádiusz 35,5 km
- Személyzet: 1 fő
- Csúcsmagasság: 12 500 m
- Szerkezeti tömeg: 1908 kg (felszálló tömeg: 4310 kg)
- Csúcssebesség: 955 km/h
- Fegyverzet: kettő 20 mm-es vagy 30 mm-es MK 108 gépágyú a szárnytőben.
- Hajtómű: egy 1700 kp-os (16,67 kN) Walter HWK 109-509A-1/2 típusú, folyékony üzemanyaggal működő rakétahajtómű