A szövetséges hajók elleni harcban a gyorsan fejlődő német tengeralattjáró-flotta, az U-Bootwaffe játszotta a döntő szerepet. 1940-ben a németek 54 új búvárnaszádot vetettek be, 1941-ben 202-t, 1943-ban pedig már 290-et. Tengeralattjáróik hadműveleti lehetőségeit jelentősen megnövelte az 1940 júniusában elfoglalt hat franciaországi atlanti kikötő: Brest, Lorient, St. Nazaire, La Pallice, La Rochelle és Bordeaux — ahol szárazföldi infrastruktúrát, és ennek részeként hatalmas betonbunkereket építettek ki a tengeralattjárók számára.