A Kriegsmarine-blokk befejezéseként: a német flotta felszíni hajóinak jelentősebb akciói a II. világháború során. S bár a felszíni hadműveletekben a németek jelentős sikereket értek el és érzékeny veszteségeket okoztak a szövetségeseknek, az európai kontinens teljes atlanti partvidékének elfoglalása nyújtotta lehetőségeket csak korlátozottan sikerült kihasználniuk.

A német felszíni hajók legeredményesebb időszaka a cirkálóháborúban az 1941 júniusát megelőző időszak volt, amikor az ADMIRAL SCHEER zsebcsatahajó a délatlanti-óceánon portyázott, a SCHARNHORST és a GNEISENAU csatacirkáló Németországból, az ADMIRAL HIPPER nehézcirkáló a franciaországi Brestből kéthónapos atlanti bevetésre indult, a 7 kereskedelmi hajónak álcázott német segédcirkálóból pedig 6 a Csendes- és az Indiai-óceánon vadászott. A hadihajók 37 hajót süllyesztettek el 188 000 tonna hajótérrel, míg az álcázott portyázók 38-at 191 000 tonnával.

A haditengerészet utolsó bevetése – a Vörös Hadsereg előrenyomulásának lassítása a Balti-tenger partján fekvő (tengerészeti ágyúkkal elérhető) területeken, illetve a szovjetek által körülzárt keleti területek kiürítése – elismerésre méltó helytállással, pontossággal és kitartással történt. A Kriegsmarine még ebben a reménytelen helyzetben is domináns maradt, és egyértelműen uralta a Vörös Flottával szemben a Balti-tengert. Nem meglepő, de a haditengerészet tartására jellemző gesztusként a flotta (melynek főparancsnoka, Karl Dönitz Hitler öngyilkossága után az államfői tisztet is betöltötte) csak a fegyverszü- net (1945. május 8.) utáni napon adta meg magát. Mindössze két felszíni hajója maradt: a PRINZ EUGEN nehézcirkáló és a NÜRNBERG könnyűcirkáló. A flotta többi felszíni egysége odaveszett a háborúban. Szinte szó szerint az utolsó töltényig harcoltak.

(Forrás: Adalékok „A birodalom tengeri bástyái” c. regényfolyam
történelmi hátteréhez - Dr. Balogh Tamás)

*

A Kriegsmarine egységei: