Magyarország 1920 és 1922 között erős kapcsolatot épített ki a holland Fokker céggel, ami 1926-ban gyümölcsözött, mivel Magyarország a korabeli árakhoz képest olcsón beszerzett pár példányt a Fokker C VD típusból. Az eredetileg Fokker márkájú gépeket a mérnökök lassúnak és alulkormányozottnak találták; azonnal elhatározták, hogy az eredeti Hispano Suiza motort, amely 300 Le-s teljesítményt volt képes csupán leadni, lecserélik egy erősebb magyar motorra.

Azonban a magyar piacon nem volt a célnak megfelelő típus sem; végül a Weiss Manfred saját tervezésű motorját a Jupiter VI-t szerelte a gépbe. Ezzel a motorral a repülő teljesít- ménye megugrott, az új motorral 270 km/h végsebességet s 730 km-es hatótávot kapott. Fegyverzete azonban gyenge maradt, a két Gebauer rendszerű géppuska igazából csak önvédelmi célokra volt elég. Az átépített gép jól manőverezhető lett, és mivel kétszemé- lyes volt, a pilótának csak a repülésre kellett figyelnie, így a felderítés sokkal hatékonyabb lett. A nagyobb motor lehetővé tette egy hátratüzelő géppuska beépítését is a megfigye- lőnek, a két előretüzelő mellé. A motor teljesítményének növelésével a bombaterhet is növelhették, végül 20%-al nőtt a bombateher, és a gép manőverezhetősége sem romlott. Csak 1938-ban minősítették vissza másodvonalbeli szolgálatra.

TECHNIKAI ADATOK

• Hossz: 9,75 m
• Magasság: 3,75 m
• Fesztávolság: 15,30 m
• Hatótáv: 760 km
• Személyzet: 2 fő
• Csúcsmagasság: 6800 m
• Szerkezeti tömeg: 2100 kg (felszálló tömeg: 2600 kg)
• Csúcssebesség: 270 km/h
• Fegyverzet: kettő 7,92 mm-es Gebauer 26/31 M előre tüzelő géppuska; egy 7,92 mm-es Gebauer 34 M forgatható géppuska a megfigyelő ülésénél; 100 kg bombateher
• Hajtómű: egy 420 Le-s Weiss Manfred Jupiter VI motor