HMS P311 brit tengeralattjáró 

A 84 méter hosszú, a felszínen 15.5, víz alatt 9 csomó sebességre képes T-osztályú hajót 1942. március 5-én állították hadrendbe. A tengeralattjáró utolsó útjára 1942. december 28-án futott ki máltai kikötőből. Feladata – az „Operation Principle” keretén belül – a Szar- dínia egyik északi kikötőjében, La Maddalenában horgonyzó két olasz hadihajó, a Trieste és a Gorizia megrongálása vagy elsüllyesztése volt. A küldetést azonban nem teljesítette, mert víz alatti aknára futott és elsüllyedt. Helyi halászok megerősítették, hogy a tenger- alattjáró elsüllyedésének éjszakáján robbanásokat hallottak a tenger felől, de roncsokat, maradványokat nem találtak a felszínen.

A HMS P311 fedélzetén két, ember irányította Chariot torpedó is volt; ezeket a békaem- berek vezették (volna), akik a víz alatt lopakodtak (volna) az ellenséges hajók közelébe, hogy mágneses aknákat tapasszanak az oldalukra. (Megj.: A P 311 volt az egyetlen névtelen T-osztályú hajó, Tutenkhamen-nek tervezték elnevezni, de elsüllyedt, mielőtt hivatalosan is nevet kaphatott volna.)

A második világháborús brit tengeralattjáró roncsára 2015-ben Szardínia közelében találtak rá. A roncs a Tavolara sziget mellett pihen a tengerfenéken, 80 méteres mélységben. A két torpedó most is ott van a hajótest két oldalán, ez alapján tudták azonosítani a HMS P311-at. A búvárok beszámolója szerint a tengeralattjárónak csak az orra sérült, a víz feltehetően nem tört be a belső terekbe, így elképzelhető, hogy a tengeralattjáró parancsnoka Richard Douglas Cayley és teljes legénysége, mind a 74 fő maradványai a roncsban nyugszanak.

Vissza az ismertebb tengeralattjárók listájához