U-156 német tengeralattjáró 

Az U—156 egyik akciója a dél-atlanti térség egyik híres/hírhedt eseményévé vált. 1942. szeptember 12-én a Werner Hartenstein parancsnoksága alatt álló, Afrika nyugati part- jainál, Libéria és az Ascension-sziget között járőröző tengeralattjáró elsüllyesztette a 19 965 tonnás brit Laconiát, a Cunard White Star egykori óceánjáróját, amelyet ekkor már csapatszállítóként alkalmaztak. A Szuezből jövő hajó tömve volt katonákkal és családtag- jaikkal, de rajtuk kívül még civil utasok és sebesültek is tartózkodtak a fedélzeten, nem is beszélve az 1800 olasz hadifogolyról (akik közül a legtöbben Líbiában estek fogságba) és az őket őrző 103 lengyel katonáról. Összesen 2732 fő volt a hajón.

A Laconiát két torpedó találta el; 1619 férfit, nőt és gyereket vitt magával a hullámsírba. Mikor Hartenstein olaszokat fedezett fel a túlélők között, azonnal segítséget hívott. Több tengeralattjáró indult a körzetbe, köztük az olasz Commandante Cappellini és az U—507, amelyek kimentettek 160 túlélőt (129 olaszt, egy brit tisztet, 15 nőt, 16 gyereket), és von- tatókötélre vettek több mentőcsónakot.

Laconia túlélőinek mentése - U—156 (előtérben) és az U—507

A kimentettekért a Vichy-kormány által irányított francia területekről hajók indultak, de a velük való találkozáshoz vezető úton a Vöröskereszt zászlói alatt hajózó, túlélőket szállító tengeralattjárókat megtámadta egy amerikai B–24 Liberator bombázó. Az incidensnek messzemenő következményei lettek. A Laconia-parancs megerősítette a korlátlan ten- geralattjáró-hadviselés akkori hadijogot figyelmen kívül hagyó rendszabályait. Dönitz a repülőtámadásra hivatkozva egyértelműen megtiltotta az efféle mentőakciókat, mert azok nem fértek össze a német hadvezetés ellenséges hajók és személyzetük megsem- misítésére irányuló egyre radikálisabb elvárásaival.

Vissza az ismertebb tengeralattjárók listájához