A típust 1942-ben azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a legjobb aerodinamikai kialakítással és a légellenállást növelő védőfegyverzet elhagyásával létrehozzanak egy olyan gyors repülőgépet, amely képes az európai szárazföldről 1800 kg bombateherrel támadni New York-ot, azaz Amerikát.

Ezzel szemben a megfelelően felfegyverzett változatoknak torpedóbombázóként (két torpedóval a szárnykülső-részek alatt), vagy távolsági felderítőként kellett volna az egész Atlanti-óceánt berepülniük. Az első és egyetlen prototípus – még Jumo 211-motorokkal és Me-264 V1-es jelzéssel – 1942 decemberében repült először. Teljesítménye és repülési tulajdonságai felettébb kiemelkedőek voltak. A sorozatgyártásnak – erősebb motorokkal – 1943-ban kellett volna beindulnia a Weser repülőgépgyárban, de a kialakult hadihelyzet már nem engedte meg egy stratégiai bombázó szériagyártását.

TECHNIKAI ADATOK (Me-264 BMW 801 motorokkal)

• Típus: négymotoros távolsági bombázó
• Méretek: fesztáv 43,0 m; hossz 21,28 m; magasság 4,32
• Súly: 45 540 kg (üresen); 56 000 kg (harckészen)
• Személyzet: 8 fő
• Fegyverzet: négy 13 mm-es MG 131 géppuska, kettő 20 mm-es gépágyú, és 3000 kg bombateher
• Motor: négy, egyenként 1730 LE-s (1272 kW) BMW 801 motor
• Hatótávolság: 15 000 km
• Teljesítmény: max. sebessége 560 km/h; csúcsmagasság 8000 m