A Stug. III Ausf. F fejlesztését 1941-ben, Adolf Hitler személyes parancsára kezdték meg a Panzer III-as alvázára, hogy visszaszerezze a német páncélosoknak a keleti fronton, a szovjet harckocsik ellenében elveszített fölényét. Az Ausf. A-E változatokhoz képest meg- erősítették a páncélzatot, és az új StuK40 L/43 75 mm-es ágyút építették be, az eredetileg is 75 mm-es, de rövid csövű főfegyverzet helyére, ami jelentősen megnövelte a típus pán- céltörő képességét.

A jármű teste és felépítménye lényegében változatlan maradt, eltekintve egy ventilátor beszerelésétől, amely az ágyú füstjét távolította el a küzdőtérből. A löveg pajzsát is átter- vezték, hogy elférjen benne a nagyobb teljesítményű löveg hátrasikló szerkezete. Az Ausf. F jól megállta helyét a szovjet T-34-esek és a KV-1-esek ellenében, és egészen a háború végéig szolgálatban maradt, mert alacsony sziluettje igen kedvező volt a páncélosok elle- ni harcban; legénységének sokkal jobb esélye volt a túlélésre, mint egy Marder II-ben. Nagy számban gyártották, mivel könnyű és olcsó volt előállítani. A költségekhez képest szerfelett hasznosnak bizonyult; védekező hadműveletekben a háború végéig sikerrel alkalmazták. 1941-1945 között különböző típusaiból 10 558 darab készült.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek - hosszúság 6,31 m; szélesség 2,92 m; magasság 2,15 mm
• Súly: 21 800 kg
• Személyzet: 4 fő
• Fegyverzet: egy 75 mm-es Stuk40 L/43 ágyú
• Páncélzat: 11-50 mm
• Hatótáv: 140 km (úton)
• Motor: egy 300 LE (224 kW) teljesítményű Maybach HL12O TRM benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 40 km/h; gázlóképesség 0,80 m; lépcsőmászó képesség 0,60 m; árokáthidaló képesség 2,59 m

*Sturmgeschütz III rohamlöveg/páncélvadász - részletesebben