Az Airacomet volt az első amerikai tervezésű gázturbinás sugárhajtású repülőgép, egyben a szövetségesek első olyan világháborús katonai gépe, amelyet eredetileg is gázturbina hajtással terveztek. Az XP-59A első három prototípusa a brit Whittle W2 hajtómű változa- taként készült General Electric I-A hajtóművekkel 1942 októberében repült először.

A csapatszolgálati kísérleti repülések során azonban kiderült, hogy a típusnak sem a teljesítményei, sem a vezethetősége nem különösebben jó, ezért a US Army úgy döntött, hogy a szériagépek, a P-59A és a P-59B legfeljebb vadász-iskolagépeknek jók. A 20 darab P-59A-t 1944 őszén adták át, J31-GE-5 típusú hajtóművel és meghosszabbított törzzsel. A szolgálatba állított húsz P-59A és harminc P-59B gép függőleges vezérsíkja rövidebb volt a prototípusokénál. A P-59B-nek megemelt fülketeteje és külső kiegészítő üzemanyag- tartálya volt. Bár a pilóták szerint öröm volt a géppel repülni, a típust csak másodlagos feladatokra használták.

Gyenge teljesítménye a korai Gloster Meteoréval egyezett meg, és gépágyút sem lehetett a repülőgépbe szerelni. Az Airacometeket a USAAF erre a célra létrehozott egységénél, a 412. vadászosztálynál próbálták ki.

TECHNIKAI ADATOK (P-59A)

• Hossz: 11,62 m
• Magasság: 3,66 m
• Fesztávolság: 13,85 m
• Hatótáv: 837 km
• Személyzet: 1 fő
• Csúcsmagasság: 14 079 m
• Szerkezeti tömeg: 3704 kg (max. felszálló tömeg: 6214 kg)
• Csúcssebesség: 655 km/h
• Fegyverzet: egy 37 mm-es, mereven beépített gépágyú, és három 0,5 hüvelykes, mereven beépített géppuska az orrban és 907 kg-os bomba- vagy rakétateher a külső megerősített pontokon
• Hajtómű: két General Electric J31-GE-3 típusú gázturbina