Franciaország az 1910-es években úgy találta, hogy lemaradt a dreadnoughtok verse- nyében, a Bretagne és testvérhajói, a Provence és a Lorraine építésénél a gyártási idő csökkentése végett a korábbi Courbet-osztály terveiből indultak ki. A Bretagne 1916/18 között a Földközi-tengeren szolgált, majd a huszas-harmincas években – testvérhajóihoz hasonlóan – több korszerűsítésen esett át.

Ezek során kazánjait fokozatosan olajtüzelésűekre cserélték ki, légvédelmi fegyverzetét megerősítették, tűzvezető berendezéseit modernizálták, árbocait pedig háromlábú ár- bocokra cserélték. A nehézlövegek csőemelkedési szögét a lövegtornyok módosításával megemelték, hogy növeljék az ágyúk lőtávolságát.

1940 márciusában a Algérie nehézcirkáló társaságában Kanadába hajózott, ahonnét csak áprilisban tért vissza Oranba. Franciaország kapitulációja után a Bretagne-t és a többi francia hadihajót felszólították, hogy csatlakozzanak a brit szövetséghez, de Gensoul francia tengernagy ezt visszautasította. 1940. július 3-án a brit hadihajók tüzet nyitottak az algériai Mers el-Kebir horgonyzó francia hajókra. A nehézlövedékek behatoltak a Bre- tagne lőszerkamrájába, a hajó 1012 fő halálát okozva felrobbant és felborult.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1915 (1935)
• Vízkiszorítás: 23 230 t (üresen) 26 420 tonna (harckészen)
• Méretek: hossz: 165,8 m - szélesség: 27,01 m - merülés: 8,9 - 9,8 m
• Sebesség: 20 csomó (37,04 km/h)
• Személyzet: 1133 fő
• Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 redukciós turbina - 43 000 LE
• Hatótávolság: 8 460 km (10 csomós sebesség mellett)
• Fegyverzet: 10 db 340 mm-es (13,4"/45) löveg és 10 db 140 mm (5,5"/55) löveg
• Páncélzat: Övpáncél 279 mm, lövegtornyok 254 mm - 380 mm